dr Kocsi Katalin : Üvegút

Nyomtatás

Öröm-rácsok a jégvirágok,

Sorvad már a pirkadat

Vándort szeretni, haza várni

Hiába való és asszonyt

Próbáló örök, szent feladat.

Körbe futsz és bent rekedsz,

Majd újra látod önmagad,

Hajnal tájban sírva arra ébredsz:

Magad vagy a plafon alatt.

Magad vagy és magad helyett,

Tervez? és részt vev?,

Csupán életedben telik lassan

A rohanó és türelmet

Nem ismer?, könyörtelen id?.