Nézem a nagy cseresznyefát,
rajta egykori gyerekek lábnyomát,
ágain cinkefészkek helyét,
törzsén hangyák szaladnak szerte-szét,
h?vös árnyat adó koronáját,
t?nt évtizedek nyári kacagását,
a lomb közé bújt vérpiros szemeket,
has és kosár csakhamar tele lett.
A sokéves történet megszakadt,
a minap a viharban kettéhasadt,
dús élete delén derékba tört,
fekv? óriás - kis füvek között...
