Lázár-Horváth Zsuzsa : Balatoni aranyhíd

Balatoni aranyhíd

 

Sejtelmes, arany fényekbe öltözteti az alkonyi horizontot a

búcsúzó Nap. Sugaraival még megsimogatja a tó tükrét a túlpart lábánál, majd a csillámos vízben megmártózva, hullámcsipkével vállán, nyugovóra indul.

Elhalványul a Balaton aranyhídja, esti párává foszlik. A tó elsötétülő vize, mint alvó óriás mellkasa, emelkedik-süllyed, dajka hullámokat indítva a déli part felé.

Nézek a lebukó Nap után, tekintetem követi az elenyésző híd vonalát, és képzeletemben fölbukkan egy kérdés.

Vajon átért-e már rajta valaki, abba a másik világba, vajon hova vezethet az az út?

Örök titok ez, ami naponta ismétlődik, ahogy a felkelő Nap égi trónusáról aranyló fényét önti a tóra. Legyen bár tél, avagy nyár, az aranyhíd ott ragyog, és hív jégre feszülve, vagy zajgó hullámok hátán imbolyogva.

 

Legutóbb szerkesztette - Lázár-Horváth Zsuzsa
Szerző Lázár-Horváth Zsuzsa 2 Írás
Lelkes amatőrként 19 éve írogatok. Témám földön, égen, avagy az életben hever...csak észre kell vennem. Mögöttem 5, magánkiadásban megjelent kötet. És az íráskényszer, hogy papírra vethessem gondolataimat.