Úgy jött mellettem az úton, mint
akinek a talpát égeti a forró szurok –
néha kicsit kapdoskodva, aztán meg
lazán lóbálva lábát és kezét, nekem
meg közben jó volt tudni, hogy szeret,
pedig ezt akkor nem is tudta még.
Legutóbbi módosítás: 2022.04.05. @ 09:56 :: Serfőző Attila