Marthi Anna : Magas hegycsúcs

magas hegycsúcs szemed felett

ahogy hópihék ingóznak telet

száll bánat derűs mi volt képzelet

határ horizont határtalan lavina

beborítja szívem kontúrtalanul

magas hegycsúcs rárajzolom ma

 

 

Legutóbbi módosítás: 2020.10.18. @ 13:27 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Marthi Anna 1329 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak