Kőmüves Klára : – hullócsillagok –

Hasonlíthatnád mindenhez, mi
fontos. Esküdözhetnél, hogy jó
leszel vele, és sóhajodban ott
lehetne mindig, de érted már,
a legjobb lenne néha nélküle.

Ha megpillantod, szemébe
nézni fél a bűntudat belőled.
Fejed lehajtva várja távolodjon
el, s miközben merszed torpan,
szót sem tudnál szólni, de fel-
fakad szívedből minden érzelem.

Száműzöttet játszol fals, kimért
igékkel. Örömre jön, de bú kíséri
el, és megzavar, ha érzed, képeiddel
szőve telt a napja, mert vallomásra
bírni már sosem fogod, csak engeded,
hogy ráeszmélj a sorsra; így enyésznek
el a legszebb hullócsillagok.

Legutóbb szerkesztette - Bereczki Gizella - Libra
Szerző Kőmüves Klára 637 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))