Szólok Hozzád
szépen, csendben,
kérlek Téged:
szerelmesen.:
vigyél el a
Messzeségbe.
Dobban szíved,
éled a dal,
ránk talál az
álom hamar.
Álom ébren
bódulatban,
napsütésben,
zivatarban.
Boldogságos
mámor – álom,
többet én már
nem kívánok,
Kívánhatnék
ennél többet?
Mi az ami
annyit érne,
mint a babám,
szép szerelme?