csak belélegeztem könnyedén
míg itt körözött mint a vér
az erek útján de oly sovány
a boldogság mi megmaradt
áldott mosolyod s hangodat
csak néha hozza a pirkadat
apró kavicson moccanik’
kúszik az emlék s eltűnik
észrevétlenül elsiet
jajongó terhem ki érti meg?
Legutóbbi módosítás: 2016.11.02. @ 20:19 :: Gősi Vali