Furuglyás René : Es?csepp a mutatón

Finoman kopog

az es? az ablakon,

lágyan ketyeg

az óra a falon.

Próbálnak ?k ketten

egy ritmusra találni,

közös koncerttel

nekem szolgálni.

Az óra nem téveszt,

pontos, mint el?dje,

ám az es? a hangsúlyt

az er?re fektette.

Várom az ablakban

ki látja be végre,

csak akkor szép a dal,

ha egyiküknek vége.

Az id? mindent bevet

s villámokat l?,

nagyb?g?t helyettesít

a hatalmas égdörg?.

Az óra nem kombinál,

egyszer? pontossággal

a helyén megáll,

s a szivárványra vár…

Úgy érzem segíteni kell,

az órával ritmusba esek,

ujjaimmal néha

gitárhúrt pengetek.

Az id? is segít

saját koncertjében,

megindul a szél,

csapkod lassan, szépen.

Kaján vigyor ülhet most

a csendes óra arcán:

Az id? vajon torzul még,

s földrengést hoz tán?

Látom, hogy az es?

nem fogja feladni,

pocsékolás ezért

órákat itt ülni.

Felállok, s lépek,

de ekkor váratlanul

feladja az egyik,

s a másik megvadul…

Fákat csavar ki már

a dühös forgószél,

az id? sír,

az óra véget ér…

Legutóbb szerkesztette - Furuglyás René
Szerző Furuglyás René 196 Írás
Furuglyás René, felvidékről származom, budapesti főiskolás vagyok. 1992.03.25.-én születtem Érsekújvárban (Szlovákia). Ma Szentendrén élek. "Légy büszke, hogy tiéd minden szavad, s ha tudod ki vagy, érezd is annak magad!" ( Tiéd a szó )