…rettegek az esést?l, kevést?l is zuhantam már, vállam törött, s arcom fölött sikítva siklott el az id?…
Síkos a járda…
nagyanyósan lépkedek,
fóbiásan rettegek
az esést?l,
kevést?l
is zuhantam már,
vállam törött,
s arcom fölött
sikítva siklott el
az id? –
ijeszt?
jégcsapok az ereszr?l
fejem fölött – rémít?
a gondolat –
egy pillanat,
s fejemben a hideg nyíl
megoldja a gondokat,
s a mozzanat
már nem visszafordítható.
A jégcsap elolvad,
az élet elporlad,
az igen már nem kimondható
az életre, mely drága.
De síkos a járda –
így hát
toporgok tovább –
nagyanyósan lépkedek,
fóbiásan rettegek…
hiába,
síkos a járda.
