Vandra Attila : Az én harcom

Csak elképzeltem, de lehetne valós is…

 

Este nyolc fele járt. Nyolc után kijárási tilalom volt. A sötét utca végén egy lány jelent meg. Siet?s léptekkel haladt a falábú férfi irányába. A férfi megismerte. Az emberek kerülték, senki se állt szóba vele, s ha szóba került, mindenki úgy beszélt róla, mint a megszállók kurvája. Rendszeresen feküdt le a katonákkal.

   A férfi megvárta. A lány ki akarta kerülni, de a férfi megfogta a kezét.

   – Gyere fel hozzám. Nem voltam már rég n?vel. Te is jó leszel!

   – Hagyj békén!

   – Mennyi?

   – Nem árulom magam.

   – S katonákkal tán kedvtelésb?l csinálod? Amíg a bátyád gerillaként kockáztatja az életét? Te meg henteregsz velük! Apád és a v?legényed emléke nem szent el?tted? Azt se felejted el, hogy meger?szakoltak?

   – Nekem is megvan a magam harca – mondta a lány elsötétült arccal. S már nem volt a v?legényem, amikor meghalt. Elhagyott, miután meger?szakoltak.

   – A te harcod? Ugyan hány katona halt bele miközben veled szexelt?

   – Még egy se. De fognak. HIV-fert?zött vagyok.

   A férfi ledöbbent egy pillanatra. Nem tudta, hogy higgye vagy sem.

   – Bizony. Akkor kaptam, amikor meger?szakoltak.

  – Te ?rült! El tudod képzelni hány n? lesz népünkb?l a bosszúd áldozata? Hányan fogják elkapni áldozataidtól e betegséget? Hiszen te is t?lük kaptad…

 

Legutóbbi módosítás: 2008.09.07. @ 18:38 :: Vandra Attila
Szerző Vandra Attila 729 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.