Ma este összekevertem a Pet?fit az Árpád híddal,mint egy ostoba mondás, a szezont a fazonnal. Veled miért nem lesz pletykalap-primitív, sohából azonnal? Ez zötyköl?dött a fejemben -lehagyott a HÉV, a bicikliúton futottam-, meg hogy tiltott terület a szád. Arrébb a lommatrózos naszád részegen mulatott a kiköt?ben, kínáltak,hát jókorát húztam a reflektor-rumból, aztán megbabonázva figyeltem, ahogy a lugasok közhelyes rímmesékké válnak, ahogy a Jászain nemlétez? utcákról hadoválnak rácsnevelte alakok. Talán a tárcámat akarták, de jobban jártam volna,ha téged adlak. Végül elsiethettem az aluljáróból, a villamosra bérlet nélkül követtél. Ott a kettes trópusi satujában engedelmes volt a merengés, a fantáziám képlékeny anyag, és én, a hanyag, valóságkontár kölyök téged formáztalak az álomagyagból -újabb ostoba mondás-, rögtön meglett a böjtje: a Parlamentnél rohamozott a tudat alatti ellenállás, a logikát romantikus halandzsává lincselték. Bosszúból rádbilincselték a csókokat, ezrével gy?ltek a Kossuth téren. Elárultak, pedig a f?kolompos te voltál a puccsban, mert mezítláb, porpapucsban sem sáfárkodtál a szépséggel. Apropó. A zsebembe tömött tartalék segít,még megtart a lék, bár a percek mohón dézsmálják a porciót itt a Pet?fi hídi karneválon, épp attrakció készül a sáv közepén: berúgott kánkán, hagymázas muslica-mambó, átitatott, rongylábú lányok, egyik m?sor a másik után, és pont te nem akarsz jönni… így olyan morbid, üres a színpad. Feleslegesen próbáltam. Elnapolva a dialógus-dráma. Azért szárazon add rám a vizes leped?t, ha a premieren sem lesz sohából azonnal. Ne bántson, hogy összekevertem a barátság szezonját a szerelmes fazonnal.
32 múltam, 4 évesen rímeltem először. 7 (vagy 8?) éves korom óta írok verseket, 18 éves korom óta angolul is. Az első regényemet 11 évesen írtam, a másodikat már rég be kellett volna fejeznem. 2019 szeptemberében jelent meg az első kötetem (Blues szól a másodikon). Van 2 perzsa macskám, 26 tetoválásom, 2 orr piercingem és 1 aranyfogam (korona).