Both Péter (Peth) : Rolling stones

Sokszor úgy gondolom, hogy az élet is valami ilyesmi…. Aztán mindig olvasok valami vidámat.

 

      

Óriási hegycsúcsok hósipkái között,
Kiscsillagok alatt a nagyvilág fölött,
Bárányfelh?k úsztak szomorún, szabadon,
A köveket siratták egy bús ?szi hajnalon.

A mozdulatlan kövek sóvárogva nézték

A könnyez? felh?ket,  a messzeség kékjét –

Egy büszke k? „szíve" hatalmasat dobbant,

Alatta a hegy morogva megmoccant.

 

 

Elindult a kavics, s vele ezer szikla,
Csillogva táncoltak, mint ezernyi szikra.
Gördül? kövek, a szabadságot hitték
Rózsaszín álmukat…. a sötét mélybe vitték.

Legutóbb szerkesztette - Both Péter (Peth)
Szerző Both Péter (Peth) 95 Írás
Üdvözlök mindenkit! Nagyon szeretem a verseket.Olvasni és írni egyaránt. Nem csupán a mondandója, de a formája miatt is.ÃÅgy gondolom, hogy a vers, tulajdonképpen egy "állapot", amelyben benne vagyunk amikor írjuk, vagy olvassuk. Mert a vers valódi jelentése, mindíg az adott helyzettől és lelkiállapottól függ.