M.Simon Katalin : Reménnyel

Nyomtatás

Hetek óta esik szüntelen,

Könnyektől ázik az ég szeme.

Csepegő ágra nem száll madár,

Bimbó se nyílik, napfényre vár.

Sárlé fröccsen nyűtt kabátodra,

Párát lehet szitkok közt a szád,

Behúzott nyakkal toporogsz

Reménnyel, mi megmaradt mára:

A busz időben érkezik,

S az ég is kiderül talán.