Ne várd, hogy értsem kegyetlenséged,
mivel ridegen a szívembe döfsz,
inkább nyelved, mint szemed sebezzen,
büszkén, s ne aljasul használd er?d.
Valld meg: egy ideje már mást szeretsz,
ám ha engem látsz, másfelé ne nézz,
mi szükség rá, hogy folyton megsebbezz,
mikor rozsdás már mellemen a vért?
Hadd bocsássak meg: szerelmem tudja,
hogy szép arca olykor ellenségem,
s mert gyenge vagyok, nem tör rám újra,
más szívét döfi át düh-t?rével…
De várj, mégsem, hisz majdnem halott vagyok,
ölj meg inkább, s enyhíts végre kínomon.
EREDETI ANGOL SZÖVEG:
Sonnet CXXXIX
O! call not me to justify the wrong
That thy unkindness lays upon my heart;
Wound me not with thine eye, but with thy tongue:
Use power with power, and slay me not by art,
Tell me thou lov'st elsewhere; but in my sight,
Dear heart, forbear to glance thine eye aside:
What need'st thou wound with cunning, when thy might
Is more than my o'erpressed defence can bide?
Let me excuse thee: ah! my love well knows
Her pretty looks have been mine enemies;
And therefore from my face she turns my foes,
That they elsewhere might dart their injuries:
Yet do not so; but since I am near slain,
Kill me outright with looks, and rid my pain.
