Győri Nagy Attila : Támaszom

Menedék. Az vagy nekem, egy

óvó balansz e zavarosban. Távoliak

a szürke árnyak közeledben, védő

szárnyaid sugallata nyugalom.

Maradj mellettem.

Maradj szüntelen.

Nem félek így a félelmetesektől,

a zord árnyak okozta rémülettől.

Világod óv, s én is óvlak hálául

biztonságos partjaidnak.

Örökké tartson.

Tartson örökké.

Nyugalmadból merítek mára,

holnapra, élvezve e perceket.

Köszönöm a léted, áldást

küldök a találkozásnak véled.

Te vagy a támaszom.

Egyetlen támaszom.

Szeretlek. E szó oly kevés, s

kimondani is egyszerű. Többet

érdemelnél, mégsem kéred.

Ezért élek érted.

Ezért élek halálomig érted.

Legutóbbi módosítás: 2020.04.07. @ 08:50 :: Nagy Horváth Ilona
Szerző Győri Nagy Attila 53 Írás
Győri Nagy Attilának hívnak és bár szívesen bemutatkoznék, de a tükröm még nem felel. Táncoltam már a patással és voltak őszinte imáim. Miután szembeköptem a sötétség urát és remegve becsaptam a pokol kapuját, az utamat egyirányosítottam. Most növesztem a szárnyaimat, hiszen hosszú még az út. Ha gondolod, jöjj velem! Légy hűséges társam vagy csalfa kurvám, kábító heroinom vagy éltető mannám, csak tanítsuk egymást... az életre. önálló köteteim: -Angyalpalánta (versek-2017) -Csak szavak (novellák-2017) -Kisfickó és a mocsárciprus (mese-2019)