szilánkokra tört tükörképem bámulom ez vagyok én mozaik ujjaim alatt a vér langyosra hűl hagyom már csak tompuló fájdalom ami marad olyan szép voltam olyan erős és olyan hazug
Ezt a verset két nyelven írtam meg, 2016-ban, amikor meglátogattam a Mamám. Öt évig éltem külföldön, nem tudtam, hogy egy nap újra haza fogok költözni, így született meg először angol, később magyar nyelven (igazából Mamám miatt fordítottam le). Noha a [… Tovább]
