Vörösmarty után szabadon
Múzsáknak Gyöngye, hol késel az éji homályban?
Hosszú órák illantak el, s te alattok mélyen enyésző
Fénnyel jársz egyedűl. Percemberkék dáridójába
Csábulván, nincs aki merész ajakát riadónak eresztvén,
Csendet se jelző némaságunk felverje szavával,
S késő századok múltán is méltán láttassa vezérlő
Értelmünk, s dalnépe írás-piedesztálra emelt hatalmát?
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: dudás sándor