Böröczki Mihály - Mityka : Vétó

2011.02.15. Böröczki Mihály - Mityka Vers 5
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Átnyilallódik egy-egy csontomon

az évgyűrűket sorjázó korom,

tulajdonképpen nincsen semmi baj,

se csontommal, se évszámaival,

mert értem már, mit Teremtőm üzen,

hogy el-elvannak lassan nélkülem,

de amíg egyben fekszem és kelek,

ne háborgassátok a lelkemet!

Legutóbbi módosítás: 2011.02.15. @ 12:25 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.