H.Pulai Éva : Elhunyt Bacsó Péter

Nyomtatás

„Nem akartam mást csinálni, csak filmeket” – Bacsó Péter

Amikor az idei filmszemlén átvette az életm?díjat, egy sokoldalú és elismert mestert láthattunk, aki elégedetten nézhetett vissza élete munkásságára és a filmszakmában elért sikereire. Bacsó Péter halkan, visszafogottan és szerényen mesélt arról, hogy ? egész életében nem akart mást csinálni, csak filmeket: „Be kell vallanom Önöknek, hogy boldog vagyok. Hogy a fenébe ne lenne az ember boldog, amikor egy ilyen díjat kap, amikor immáron 60 éve téblábol a filmgyártás lépcs?in”.

A magyar film talán legszínesebb, legellentmondásosabb életm?vét építette fel az elmúlt hatvan évben. Az ? életm?ve a legnagyobb magyar filmtörténetben – ha csak a rendezéseit vesszük, az összesen 31 filmet jelent. Bacsó Péter 1928. január 6-án született Kassán, édesanyja Palotai Boris író. A család a negyvenes évek elején költözött Budapestre. 1950-ben kapta kézhez rendez?i diplomáját a Színház- és Filmm?vészeti F?iskolán, s azonnal dramaturgi állást kapott a Filmgyártó Nemzeti Vállalatnál (a kés?bbi Hunnia Filmstúdiónál).

.

Bacsó hatvan évvel ezel?tti pályára lépése óta gyakorlatilag rendületlenül dolgozott. Kevés alkotó mondhat magáénak nála több mozgóképet és több forgatókönyvet, de munkássága nemcsak a rendezésb?l állt: volt dalszerz?, stúdióigazgató, egyetemi tanár, vezetett dramaturgiai m?helyt is. „Én soha nem törekedtem életm?re. Engem mindig megtaláltak a témák” – nyilatkozta néhány éve egy interjúban. Nemzedéktársaihoz hasonlóan ? is merész, éles m?vekkel vette ki részét a hatvanas évek magyar „új hullámából”, mégis ritkán említik e korszak vezéregyéniségei között. Rendez?i pályája viszonylag kés?n indult. Els? filmje, a Nyáron egyszer? csak ’63-ban készült el, az akkori fiatalok életével, gondolkodásmódjával, magatartásformáival foglalkozott. A két f?szerepl? egy fiatal szerelmespár volt, akiket amat?r szerepl?k játszottak. Pár évvel kés?bb a Jelenid? cím? film f?szerepére is amat?r színészt választott, egy Simon Ágoston nev? debreceni munkást, aki igazságkeres? szerepében addig jutott, hogy a végén sztrájkot is szervezett.

.

A hatvanas években szinte minden filmje más, de Godard stílusa, az ? szikársága nagy hatással volt korai filmjeire, mint ahogy Truffaut és a francia szerz?i filmek is. A Szerelmes biciklisták, a Nyár a hegyen, a Fejlövés, vagy A tanú – ezek olyan filmek, melyeket minta nem is ugyanaz az alkotó jegyezné. A komorabb hangvétel?, a fiatalok öngyilkossági hajlamának mozgatórugóit kutató Fejlövés hozta meg számára az igazi kiugrást. Igazi hangjára, a szatírára a hatvanas évek végén készült filmjeiben talált rá. Az 1969-es A tanú, amely a koncepciós perek dermeszt? világát ábrázolta tragikomikus felfogásban és az els? film volt, amely bemutatott a Rákosi-rendszernek, tíz évig porosodott dobozában. A sokáig csak zárt vetítéseken bemutatott alkotás végül óriási sikert aratott és a mai napig kultuszfilmnek számít. Bacsó Péter legnagyobb elismerése A tanú 1981-es cannes-i sikere volt (a szatíra sokkal kevésbé hatásosra sikerült folytatását Pelikán gát?r rendszerváltás utáni kalandjaival Megint tanú címmel 1994-ben forgatta le).

Egy kocka A tanú cím? filmb?l

A hetvenes években érdekl?dése aktuálpolitikai kérdések felé fordult a Kitörés, a Jelenid? és a Harmadik nekifutás cím? filmjeivel. A szatirikus hangvétel folytatódik az Ereszd el a szakállamat és a Ki beszél itt szerelemr?l cím? alkotásaiban. Az ötvenes évek személyi kultuszának szatirikus megjelenítése a Te rongyos élet (1983), a Titánia, Titánia (1988) és a Sztálin menyasszonya (1990). A fasizmus éveinek társadalmi viszonyairól szól a Hány az óra vekker úr? cím? filmdrámája (1985). A kilencvenes évek Magyarországának kaotikus állapotairól szól a Balekok és banditák, Karády Katalin életének pedig a Hamvadó cigarettavég (2001) állított emléket. A De kik azok a Lumnitzer n?vérek? cím? vígjátékát, amelynek f?szerepl?je két étteremkritikus, a 2006-os filmszemlén mutatták be. Az idei filmszemle versenyfilmjei között szerepelt a Majdnem sz?z cím? munkája, amely egy intézeti lány prostitúcióból való kitörésér?l szól, s a rendezés mellett a forgatókönyvet is ? írta. 

Filmjeit több fesztiválon is elismerték: 1968-ban a Nyár a hegyen elnyerte a San Sebastian-i filmfesztivál Ezüst Kagyló Díját, a Forró vizet a kopaszra – Steven Spielberg Párbaj cím? thrillerét maga mögé utasítva – 1972-ben a Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját kapta. Több kitüntetést is kapott: volt Érdemes m?vész 72-ben, Kossuth-díjas 85-ben, Magyar Mozgókép Mestere 2004-ben.

Bacsó Péter nemcsak a filmrendezés területén dolgozott. A hatvanas évek végét?l a Dialóg Stúdió helyettes vezet?je (itt hozta össze Huszárik Zoltánnak a Szindbád-ot, Makk Károlynak a Szerelem cím? nagyszer? filmjeit, és itt indult el a pályáján Szurdi Miklós, Tímár Péter és Xantus János, az ? segítségével), majd 1982-es nyugdíjba vonulásáig vezet?je volt, s több mint ötven évig tanított a Filmm?vészeti Egyetemen. Pályája során dalszövegeket is írt, több film betétdalát írta Fényes Szabolccsal, aki nagyon jó barátja volt. A Mese a 12 találatról cím? filmben a Csak egy kis emlék, a F?re lépni szabad-ban pedig a Rejtély szövegét is ? írta, de a Szerelmes biciklisták-ban a Táskarádió meg a Te szeress legalább is az ? nevéhez f?z?dik. Könyveket is írt másoknak: Fábrinak, Makknak, Várkonyinak, Örkény Istvánnal közösen írt egy fájdalmas szatírát (Babik), 2007-ben pedig megjelent a munkásságáról szóló Bacsó Filmkönyv. És az sem véletlen, hogy a néhány éve megjelent 303 magyar film, amit látnod kell, miel?tt meghalsz cím? könyv címlapjára is a legismertebb Bacsó-film került fel. 

Megkerülhetetlen és sokoldalú munkásságot hagyott itt a 81 éves korában elment rendez?, azonban minden száraz adatnál, díjnyertes filmcímnél többet árul el az a beszéd, amit a 2009-es filmszemlén mondott a Kongresszusi Központban, amikor átvette az elismerést. Ezt a beszédet most szó szerint idézzük – Bacsó Péter emlékére.

.

„Kedves barátaim, be kell vallanom Önöknek, hogy boldog vagyok. Hogy a fenébe ne lenne az ember boldog, amikor egy ilyen díjat kap, amikor immáron 60 éve téblábol a filmgyártás lépcs?in, volt asszisztens, dramaturg, gyártásvezet?, és még sok mindent lehetne mondani. Egy dolog azonban hibázik, amit ki kell javítanom. Valami nem stimmel evvel az életm?díjjal. Hogy kivel tudom korrigálni, az nem más, mint Moliére nev? francia szerz?, aki teremtett egy szenzációs, örökbecs? figurát, az úrhatnám polgárt. Ez az úrhatnám polgár, aki minden erejével követni szeretné a fels?bb osztályok m?veltségét, szokásait, rendel magához egy retorikai tanárt. Ez az úrhatnám polgár ett?l a tanártól tudja meg, hogy ? 6 éves kora óta prózában beszél. Hát én is döbbenten tudtam meg, hogy én életm?díjjal foglalkoztam, pedig én istenemre, nem akartam mást csinálni, mint filmeket. Eszembe nem jutott, hogy egy életm?vel bíbel?djek. Az egyik m? így sikerült, a másik m? kicsit rosszabbul, mindenesetre elnézést kérek azoktól, akiket nem tudtam eléggé gyönyörködtetni, bocsánatot kérek azoktól, akiknek rosszkedvet csináltam, mindenesetre nagyon-nagyon köszönöm ezt a díjat. ?szintén mondom, boldog órákat okozott nekem, hálás vagyok és szeretném egyszer viszonozni, ha alkalmam lesz rá. Köszönöm szépen!”

Forrás: [origo]

Bacsó Péter (Kassa; 1928. január 6. – Budapest; 2009. március 11.) filmrendez?, Kassán született, a családja az 1940-es években költözött Budapestre, ? itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmm?vészeit F?iskolába, ahol 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, els? rendezése az 1963-as Nyáron egyszer? cím? film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú cím? filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer n?vérek? cím? vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem sz?z cím? filmet forgatta.

Díjai:

• 1968 Balázs Béla-díj
• 1972 Érdemes M?vész
• 1983 Kiváló M?vész
• 1985 Kossuth-díj
• 1998 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 2002 a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/

Filmjei:

• 2008 Majdnem sz?z (rendez?, forgatókönyvíró)
• 2005 De kik azok a Lumnitzer n?vérek? (rendez?)
• 2003 Lili (forgatókönyvíró)
• 2002 A tanú én vagyok (szerepl?)
• 2001 Hamvadó cigarettavég (2001) rendez? , forgatókönyvíró
• 1997 Helló, Doki (rendez?, író)
• 1996 Balekok és banditák (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1994 Kis Romulusz (rendez?)
• 1994 Megint tanú (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1992 Live Show (rendez?)
• 1991 Magyar rekviem (producer)
• 1991 Sztálin menyasszonya (rendez?)
• 1988 Titánia, Titánia II (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1985 Hány az óra, Vekker úr? (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1983 Te rongyos élet (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1982 Sértés (rendez?, forgatókönyvíró – Vaszilij Makarovics Suksin három elbeszélése alapján)
• 1981 Tegnapel?tt (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1980 A svéd, akinek nyomaveszett (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1979 Ki beszél itt szerelemr?l?! (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1978 Áramütés (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1977 Riasztólövés (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1977 Egy erkölcsös éjszaka (forgatókönyvíró)
• 1976 Zongora a leveg?ben (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1975 Ereszd el a szakállamat! (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1974 Macskajáték (dramaturg)
• 1974 Szikrázó lányok (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1973 Harmadik nekifutás (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1972 Forró vizet a kopaszra! (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1971 Jelenid? (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1970 Szerelem (dramaturg)
• 1970 Kitörés (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1969 A tanú (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1969 Isten hozta, ?rnagy úr! (dramaturg)
• 1968 Fejlövés (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1967 Nyár a hegyen (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1965 Szerelmes biciklisták (forgatókönyvíró, rendez?)
• 1963 Nyáron egyszer? (rendez?, forgatókönyvíró)
• 1961 Két félid? a pokolban (forgatókönyvíró)
• 1961 Megszállottak (dramaturg)
• 1960 F?re lépni szabad (forgatókönyvíró)
• 1959 Merénylet (forgatókönyvíró)
• 1959 Gyalog a mennyországba (forgatókönyvíró)
• 1958 Ház a sziklák alatt (dramaturg)
• 1958 Édes Anna (forgatókönyvíró)
• 1956 Mese a 12 találatról (forgatókönyvíró)
• 1954 Liliomfi (dramaturg)
• 1954 Simon Menyhért születése (dramaturg)
• 1953 Ifjú szívvel (forgatókönyvíró)
• 1953 A harag napja (dramaturg)
• 1952 Nyugati övezet (forgatókönyvíró)
• 1949 Szabóné (forgatókönyvíró)

Forrás:wikipedia.org

Részlet Bacsó Péter Tanú cím? filmjéb?l:

http://www.youtube.com/watch?v=8jD-E9WINek&feature=related