Lilly : Ha tehetném…

Ha tehetném újra, és újra végéigcsörömpölnék a városon a nagy vödörrel szüretre készen, és nem ijeszteném meg nagyanyámat viccesen, hogy szegénynek felakadjon a szeme, aztán pár év múlva nem temetném el ?t, csak kevergetném a cikória kávét a zománcos bögrében óriás kockacukorral, és hallgatnám a vadgalambokat, meg a szekrényes faliórát, és tovább csodálnám a rádió zöld macskaszemét a konyhájában, és elkergetném azokat, akik a háza helyére egy egészen másikat építettek, hogy félelemb?l fakadó 20 évnyi várakozás után arra járva semmire se ismerjek rá.

Ha tehetném nem t?rném szó nélkül, hogy a Balaton felé menet az alagútban napozóhabot fújjanak rám a lányok. (Jól behúznék nekik, technocolt nyomnék a fenekük alá, megsavanyítanám a kakaójukat, vagy egyszer?en csak malaccá varázsolnám ?ket, mint tette azt az általam úgy kedvelt Kyrké a szigetén…)

Ha tehetném nem írnék levelet a Nándi nev? focistának, és nem zokognék hazafelé menet, csak csupán azért, mert láttam ?t a városban, de nem tetszene az a zsírtól csöpög? hajú ragyáskép? fodrászfiú sem, aki mindig szembejön velem a suliba menet (mivel a lelkét nem ismerem)

Ha tehetném nem lennék szorgalmas, jó tanuló, és érzékeny. Nagyszájú lennék, és öntudatos, meg ravasz, és a gimnáziumban nem akarnám megváltani a világot, és nem járnám a város régi épületeit, hogy tanulmányt írjak a m?emlékeir?l, és nem ijednék meg attól a szegény félnótástól az egyik öreg templomban, ahol éppen az orgonát tanulmányozom. (Kétmanuálos, elektro-pneumatikus). S?t. Talán egyáltalán semmin se gondolkoznék, csak kizárólag a fiúkon járna az eszem, mint minden rendes lánynak, és kirakatokat nézegetnék, és könyvtárba se járnék, és nem olvasnék.

És nem égne a kezem a foghagymapucolástól a helyi tsz-ben pár forintért. Nem esztergálnék nyári szünetben nyakcsavar rádiuszt (hogy aztán sokszor bennehagyjam a kulcsot a tokmányban, és jól megüssön amikor felpörög, és nem kellene néznem, hogy csinálnak hülyét az ott söpröget?, gyenge képesség? kisegít? fiúból). Nem vennék órát az els? – nyári boltoskodással keresett – fizetésemb?l (nehéz kereset, ég az orcám, mikor az egyik fiú ha csak teheti a szoknyám alá néz), de lenne igazi saját biciklim a szomszédé helyett, saját szobám, nem lenne rossz kedvem az anyukám betegsége miatt, és a n?vérem végighallgatna, mikor végre megérkezik Debrecenb?l az egyetemr?l.

Ha tehetném külföldre mennék érettségi ajándékként (nem kellene az a cifra aranylánc, ami engem egyáltanán nem érdekel, de a n?vérem is olyat kapott, ezért nekem is jár az egyenl?ség elvén) Tini lányként sokkal jobban bíznék magamban, nem zavarna, hogy magas vagyok, és fehérb?r?, és vékony (el?re tudnám, hogy majd egyszer ez lesz a trendi).

Ha tehetném már születésemt?l kezdve mindig egyértelm?en tudnám, hogy mi a fontos, nem hinnék a látszatoknak, nem hagynám becsapni magam a világ által. Szuverén lennék, okos, szép, és jó, hinnék magamban, másokban, a szomszédokban, a városban, az országban, Európában, a földgolyóban és az univerzumban.

(Ha tehetném az is lehet, hogy talán mégsem változtatnék semmin…)
Ha tehetném…

Legutóbb szerkesztette - Lilly