Gáspár András (Gazsi) : Játék a Halállal

vagy négy éve írtam hirtelen szómenésemben

Viccelsz? ugyan
most vinnél? hogyan?

tedd le kaszád pihenj
nem sürget most senki
vagy azt mondták neked,
?t ma kell elvinni?
fekete csuhádat
dobd le ide mellém
megtalálod kés?bb
most faggasd ki elmém

nem tudsz rólam semmit
csak egy tétel vagyok,
a könyvedb?l nevem
törlik majd a nagyok
akik mindent látnak,
mindent mit mutattam,
de nem tudhatnak arról
amit eltagadtam

láthattak ?k sírni,
láthattak nevetni,
de nem tudják velem
mindazt feledtetni,
mit negyvennyolc év alatt
magamba zártam
nem is tudom miért,
talán terád vártam

rád vártam régóta
bár nem a kezdett?l,,
de van már jó pár éve,
hogy nem riadok ett?l
ami most történik
vagy nem esik meg mégse',
most már rajtunk múlik,
hogy mi lesz a vége

van id?d kivárni
mindazt mit mesélnék
vagy neked is adott
az aznapi mérték?
mert akkor igencsak
sietnünk illene
látom könyved lapja
még nevekkel tele

háborogj csak bátran
ezzel most meg nem hatsz,
azt hiszem mellettem
reggelig virraszthatsz.
tudom jól, jár nekem
– mondjuk úgy – egy végszó,
eddig is volt már pár
de ez most az utolsó

elmondhatom mindazt
mit eddig titkoltam,
vagy szívembe zárom
s lefekszem holtan.
de miért könnyítsem
neked most a munkát,
mondottam dobd ide
mellénk le a bundát

mert hosszú lesz kivárnod
életem meséjét,
melynek egyikünk sem
sejtheti a végét,
jó, tudom te bízol
könyved soraiban,
ronda csontos ujjad
mutatja, hol is van

a név mely engem jelöl
és nem halványul,
bár megnézhetnéd
még arra ott hátul,
talán tévedésb?l
írták nevem kétszer
te meg elsietted
s nem is vihetsz még el

jól van, azt gondoltam
megérted a tréfát,
de azért ne sürgess
nem gondoltam még át
hol kezdjem mondandóm,
hogy szavamba ne vághass
kereknek szeretném
mint ott az a lábas

megrakva mindennel
mi jót csak találok,
bár mondták már rám, hogy
"fogjon meg az átok"
arról ha lehetne,
inkább nem mesélnék
mert tudom ám azért
meddig tart a mérték

most meg mi van veled
mi a fenét kapkodsz,
értem én hogy sietsz,
de csak nem a paphoz?
vele hamar végzel
hiszen csak azt éli
mit el?tte ott fent
már megírtak néki

nincs mit mesélnie,
titkai nem voltak,
vele találkoztak
s talán meggyóntak
mindazok kik neked
eddig munkát adtak
… szóval a sarkon túl
a kis ház a paplak

vigyázz el ne tévedj
mert oda a norma
mit mai napodra
rendeltek volna,
egy selejt már van is
ha nem figyelsz még lesz,
nem értelek téged
a fene most mér esz'

kivárom nyugodtan
könyvednek végét,
add ki addig kérlek
lelkednek nagy mérgét,
aztán jól felkészülj
ha velem lesz randid
látod, nehéz dolog
elvinni a Bandit.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:08 :: Gáspár András (Gazsi)
Szerző Gáspár András (Gazsi) 23 Írás
gyermekkoromban szerencsém volt, mert ha véletlen meglöktem a polcot akkor nem lekvár esett a fejemre, hanem verseskönyv ... de nagyon nem ütött fejbe, mert vagy 50 évig nem írtam semmit ... aztán néhány verset ... műszaki ember lévén az is szép teljesítmény ... és egyszer úgyis mindent ki kell próbálni ... lehet, csak erre a néhány versre futotta, mert már rég' csak olvasok, nem írok ... http://gazsi.hostoi.com/