dudás sándor : Egy antiköltőhöz

 

Te miért nem írsz verset?  

Tessék? Egy költői sort el

nem olvasol? Azt hiszed, 

így inkább élsz? Ritmus,

rím nem hökkent meg? 

Egy dallam, ami a muskátli 

gyökerétől felível, nézd, 

egészen addig a felhőig,

megremegteti, az sírva 

fakad és közönséges esőt 

hullat. Nem nyűgöznek le 

a nyelv csodái, a bámulatos,

semmit mesélő, valóságot

kérdőjelező megnevezések?

No, és a költők élete! Cifra 

nyomorúság, igaz, de aztán! 

Füllentett égen, csillagba 

burkolózva! Szép, mondhatjuk, 

rámegy az élet, de, mond, 

mire nem! Egy, szólva ezrekhez, 

lázít, felvilágosít, szórakoztat.

Papírmikrofon, évszázadokon

át. Csendpusztákon legeltet, 

szabadon, ég-föld közt őrzi 

a nyelvnyájat. Nem csodálatos? 

Te miért nem írsz verset?

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 773 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.