Vandra Attila : Rendőrapuk árnyékában 6.

Előzmények: Miközben Udvarhely nyugalmát egy rejtélyes gyilkosság zavarja meg. A Küküllőben egy kamaszlány hullájára bukkannak, de az eső minden nyomot elmosott. Miközben a rendőrség kétségbeesetten keres kiindulópontot a nyomozáshoz, hiszen azt sem lehet tudni ki az áldozat, öt fiatalnak (ketten rendőrcsemeték) „tiltott kiruccanásuk” közben egy meglepő ötlete támad, s rájönnek, ki az áldozat. Ám több érv is amellett szól, hogy ne hozzák személyesen a nyomozó és rendőrfőnök apjuk tudomására. Ha személyesen nem lehet, akkor legyen névtelen levél…

 

6. Névtelen levél Craiováról

Csíky Béla főhadnagy eléggé idegesen rakott rendet íróasztalán. A meggyilkolt kislány ügyében a nyomozás egyhelyben toporgott, s a sajtó nyomása miatt ideges rendőrparancsnok is rajta vezette le az adrenalinfölöslegét. Épp készült hazamenni, munkaideje már rég lejárt. Ez más körülmények közt megnyugtató lett volna számára, de a tervezett holnapi családi programig a fiával való feszült viszonyt is oldani kellene. Felesége is hazajön hétvégére – két hónapra áthelyezték. Telefonbeszélgetésük alkalmával fia pártját fogta. „Túllőttél a célon, Béla.” Sőt kételyét is kifejezte Laci bűnösségét illetően. „S ha tényleg nem ő hackelte meg azt a számítógépet?” Laci tagadott a végtelenségig, méghozzá hevesen, kamaszosan lázadva, szavait sem válogatva. Ráadásul fiának a tanuláshoz is szüksége van számítógépre… De hát apai tekintélye függ kockán, ha megengedi, hogy ilyen hangnemben beszéljen vele… Az a vita nagyon elfajult kedd este. Túlzottan…

Rendrakás közben utolsóként egy aznap érkezett levél akadt a kezébe. A borítékot nem látta még. „Tedd az asztalomra” – mondta az őrmesternek, miközben indult Esztojka ezredeshez jelentést tenni. Ki küld még papírra írt levelet, méghozzá személyesen neki címezve? A hivatalos iratok is elektronikus úton érkeznek… Megfordította. Feladó nincs. A postai pecsét szerint Crajován adták fel. Semmi folyó ügye nincs, ami oda kötné. Kibontotta. Előbb egy kétsoros nyomtatott szöveg, románul, nyelvtani hibával. Tükörfordítás magyarból. A feladó nagyon szeretné megtartani inkognitóját. A szöveg végén egy link, cirill betűkkel. Első meghökkenése után ösztönösen előkapta a levél második oldalát. Egy fénykép, s alatta egy név cirill betűkkel, de rágépelték latin betűkkel is: Okszana Ivancsuk, 14 és fél éves, eltűnését jelentették 2022 január 31-én. A képről pedig az áldozat nézett vissza rá, mosolygós arccal. Na, a szombati családi programnak fuccs… Ismét elindította a számítógépét. Google translator segítségével begépelte a linket, kétszer is tévedett, de harmadszorra sikerült. Az ukrán rendőrség eltűnt személyekkel foglalkozó oldalára vitte a link. Szűkített korosztályra, s hamarosan megtalálta a fényképet, amit a levélben talált. Tárcsázta a rendőrfőnököt.

– Megvan az áldozat. Ukrán. Neve Okszana Ivancsuk.
– Gratulálok, főhadnagy! Tíz perc múlva kezdődik a sajtótájékoztató. Végre valami haladás az ügyben! – Rövid szünet után hozzátette sajnálkozó hangon: – Tudom, családi programot tervezett. De addig kell ütni a vasat, amíg meleg…
– Megértettem… – sóhajtott Csíky Béla.

A nyomozó szólt az őrmesternek, nézzen utána, mely udvarhelyi cégeknek vannak ukrán kapcsolataik.
– Balogh Kálmán képviselő úr cégének… – kajánkodott az őrmester. – Jó,jó – szabadkozott a sületlen tréfáért – utána nézek.

Ő közben írt a határrendészetnek. Keressék meg adatbázisukban, mikor és hol lépte át a lány a román határt, milyen iratokkal, ki által kísérve. Kiskorú, neki ehhez nemcsak útlevélre és vízumra, hanem szülői engedélyre is volt szüksége. Kérte azon személyek listáját, akiket előtte és utána regisztráltak a határátlépéskor, valamint a sofőr és a jármű azonosítását is. Ki tud itt oroszul? Az ukrán rendőrséggel is fel kellene vegye a kapcsolatot. Tudta, minimális az esélye, hogy a határrendészet hasznos információkkal szolgáljon, hiszen feltehetően hamis iratokkal, hamis név alatt hozták át a határon. A lányokat nem útlevelestől szokták elrabolni. Nevükre szóló iratok elkészítéséhez idő kell, s addig az ukrán határrendészet megkapná az eltűnt személyek osztályáról az adatokat. Bár… Próbálta elképzelni magát egy elrabolt lány helyébe. Ő visítana a határon. E lánynak bele kellett egyeznie… Kapnak egy rózsaszínben virító ígéretet, majd külföldön kiderül a valóság… Se pénzed, se iratod, a nyelvet sem ismered…

A minimális esélyek ellenére, Csíky Béla átdolgozott hétvégéjének meglett az eredménye. Sikereket jelenthetett hétfő reggel a rendőrparancsnoknak.

– Az ukrán rendőrség a kezdeti kommunikációs nehézségek áthidalása után készségesen segített. Okszana Ivancsuk elvált szülők gyermeke volt, utoljára akkor látták, amikor édesanyjával összeveszve azzal távozott hazulról, hogy: „Akkor elköltözöm apámhoz!” Ahova sohasem érkezett meg. A művészeti középiskolába nem jutott be, egy ideig balettozott. Inasiskolába adta az édesanyja, gyűlölte a mesterséget. Útlevelét közvetlenül eltűnése előtt váltotta ki, se édesanyja, se édesapja nem ismerte fel írását a szülői engedélyen. Valaki hamisította. A határt egy iskolabuszon lépte át, állítólag tanulmányi kirándulás volt az utazás célja, s egy „tanár” kísérte őket. A járművön még két kiskorú lány utazott, akik szintén rajta vannak az eltűnt személyek listáján. Máramarosszigetnél lépték át a határt 2022 január 30-án, egy nappal az eltűnt személlyé nyilvánítása előtt. Az „iskolabusz” még aznap egy másik határátlépőn, Halminál visszament Ukrajnába. A sofőr személyét azonosították, Ivan Zamircsuk személyében, az ukránok körözést adtak ki ellene. Állítólag épp külföldön tartózkodik valamilyen szállítmánnyal. Kérésemre az ukrán rendőrség lekérte a telefontársaságtól a beszélgetéseinek a listáját, a romániai számokkal való beszélgetéseit megkapjuk, folyamatban van, akadnak bürokratikus akadályok. A lány vérében talált kokain ügyében még nem nyomoztunk. Annak akkor lesz értelme, ha már tudjuk, ki a potenciális tettes. A fő vádpont itt szervezett emberkereskedelem, kiskorúak prostitúcióra kényszerítése, emellett még a gyilkosság is eltörpül. Az csak „mellékterméke” az előző kettőnek, a drogozás is csak fűszer. Ha a lányt külföldről „importálták” akkor nem utcai prosti. Fogva tartották, és úgy „kínálták fel” a klienseknek. A drog feltehetően kényszerítési eszköz lehetett. Függővé teszik a lányokat, majd a megvonással fenyegetik…

– Jól látja, főhadnagy úr. Miként jött rá, hogy ukrán az áldozat?

– Őszinte leszek, nem az én érdemem. Kaptam egy névtelen bejelentést. Levélben. Én személyesen, a rendőrség címére… Nem ártana kideríteni, ki a feladó, hiszen feltehetően többet is tud. Mindenesetre nemcsak az esetet ismeri, hanem azt, is, ki nyomoz az ügyben… A kérdés az, miért csak ennyit osztott meg velünk? Ha napvilágra kerül, hogy köpött, életveszélybe kerül.

– Óvatosan nyomozzanak utána. Nehogy leleplezzék.

Kedd estefelé már Csíky Béla főhadnagy jelenthette a rendőrparancsnoknak, sikerült azonosítani Ivan Zamircsuk romániai kapcsolatát egy udvarhelyi szállító vállalat sofőrje, Török Sándor személyében. Fél órával Ivan Zamircsuk előtt lépte át az ukrán-román határt szintén Máramarosszigetnél. Amíg Ukrajnában tartózkodott, kétszer, miután átlépte a határt még egyszer beszélt Ivan Zamircsukkal, se előtte, se utána többet. Török Sándor épp szabadságon van, de alkalmazója készségesen segített. Az ukrajnai útra Balogh Károlynak, Balogh Kálmán képviselő fiának egyik cégje bérelte az autót, és használt ruhát szállított vele Beregszászra. A cég használt ruha kereskedéssel foglalkozik, Hollandiából Németországból és Franciaországból szerzi be a használt ruhákat, egy részüket itt értékesíti, egy részüket Ukrajnában adja el. Ott szegényebbek az emberek, így olyasmit is el lehet ott adni, amire Romániában már nemigen akad kereslet. Az autó rendszerint félig üresen tér vissza, nem egy esetben italt, kaviárt, s orosz és ukrán étel-különlegességeket szállítva Balogh Károly másik cégének, amelyik egy panzió. Török Sándor rendszeresen szállított a cégnek. Az autó épp javítás alatt van – azért vett ki Török Sándor szabadságot épp most – de a GPS adatait át lehetett vizsgálni, a visszatérő szállítmányt a panziónál tette le.

A rendőrfőnök, akit Csíky Béla már csak a magánszámán ért el, nagyot káromkodva zárkózott az egyik szobába, mielőtt válaszolt volna.

– Azt a kurva istenit! A használt ruhás cég a képviselő úré volt, mielőtt megválasztották. Az inkompatibilitás elkerülése végett a céget – gondolom ideiglenesen – a fiára ruházta. Viszont használt ruhák közt remekül lehet csempészni… A képviselő urat jól ismerem, nem nézem ki belőle. Ha azt hallanám megvesztegetés, befolyással üzérkedés, vagy hasonló, hát azonnal azt mondanám nézzenek utána. Képviselő legyen a talpán, aki ellenáll egy ilyen kísértésnek. Ha alaposan megvizsgálnánk minden képviselő vagyonát megválasztása előtt és utána… Ám az emberkereskedelem, drog és gyermek-prostitúció, szexrabszolgaság… ezt nem tudom egyeztetni jellemével. Mivel neki parlamenti immunitása van, ha melléfogunk… Ez a gyanúsítgatás akár egy indirekt zsarolási akció része is lehetne. A fiát nem ismerem eléggé… Pillanatnyilag minden arra utal, vaj van a fején, de bizonyítékunk nincs elég. Nem minden csempészárú, ami egy embercsempész kezén átmegy. Arra sincs közvetlen bizonyíték, hogy Török Sándor átvette a lányokat. Ha át is vette sem biztos, hogy Balogh Károly panziójába szállította őket, letehette őket útközben is. Ha tartunk egy házkutatást, s nem találunk semmit… Két hét telt el az eset óta, s tudják, hogy nyomozunk. A lányok azóta ki tudja, hol vannak már, a nyomok eltakarítva… Nem hülyék, tudják, hogy a lány vérében megtaláltuk a drogot. Valami még kellene… – fogta be a telefonja hangszóróját, mert a felesége benyitott:

– Jani, gyere enni, megterítettem.

Legutóbbi módosítás: 2022.12.14. @ 21:41 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Vandra Attila 746 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.