Ha jól emlékszem, talán tíz éve volt
Hogy az üresség belém karolt
Lefekvés előtt egy cigi még belefér
Fordított világban legyél hát denevér
Amíg virrasztottam, másra sütött a nap
Mire felébredtem, már nem sok maradt
Vámpír álmaimat megalázta a fény
Azt hittem, koporsóban élni erény
Engem visszafogott, nem hajtott a vér
Bármilyen magasra törtem, a mélység elért
Azt hittem, jobb vagyok mindenkinél
A tátongó semmiből minden kifért
Szájhőstetteimtől zengett az űr
– Majd én átviszlek – szólt egy valkűr
És akkor rájöttem, hogy halottnak néz
Mert az élethez kevés az ész
Ha jól emlékszem, talán pár éve volt
Hogy a csalódás belém karolt
A ház előtt vártam, hogy valaki hazavigyen
Éheztem, de itt még az sincs ingyen
Kifacsart szívem felmosórongy
Ha segítenél, inkább semmit se mondj
De nem olyan vagy, aki csöndben marad
Megmentettél egy séta alatt
Ha jól emlékszem, talán két éve volt
Hogy a változás belém karolt
Néha eltaszítom, hogy közeledj
Szerintem lehetnénk együtt öregek
Pontosan emlékszem, pár hete volt
a sugárutakon császkált a Hold
és ott álltunk csöndben, csak te meg én
annyi mélység után a világ tetején
