Halász Enikő : Susogás

 

Vesd le megfáradt lélekruhád
akaszd a fogasra csendesen,
hallgasd, hogyan lassul a szív,
míg valahol fönn egy fellegen,
az Isten hív.

Halkan szól mint egy susogás,
mit valahonnan sodor a szél,
lágy fuvallat a lombok közül,
gyengéden arcodhoz ér,
és te tudod,
már nincs semmi baj,
egyszerre minden rendben lett,
nincs már szó mely hiányozna,
nem kell a tett,
szívedben apró fények gyúlnak,
nem számít a múlt, vagy mit hoz a holnap,
létedbe békesség költözik,
tudod,
az angyalok már új ruhádat szövik, nem hiányzik semmi,
mit az élet elvett,
mert a nagy rendező újra,
mindent a helyére tett.

Legutóbbi módosítás: 2022.03.20. @ 21:37 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Halász Enikő 74 Írás
Hiszem, hogy mindnyájunknak van dolga és feladata az életben. Ezeket a feladatokat igyekszem felismerni, megragadni. Útkeresési, a világ megismerése iránti vágyamat, talán még gyermekkoromból, Nagyváradról hoztam magammal. Mára megértettem, a valóban fontos pillanatok az életünkben oly illékonyak, mint a hajnali pára, de néha sikerül egy-egy mozzanatot, rálátást, csendpillanatot rögzítenem versek formájában. Kérlek tarts velem, ha kedved, időd engedi ezen az úton.