Halász Enikő : Beszélgetések Apámmal

 

Hogy vagy apa?
Képzeld,
Lórinak deresedik a haja
és a mosolya, olyan mint neked!
Te látod ezt?
Éppen olyanná vált, mint te voltál,
még mielőtt kettétört az életed,
csak ő,
talán ma boldogabb lehet.

És képzeld,
szálanként én is őszülök,
az idő,
hűséges szeretőm lett,
mára bőrömre csókolt csókjában,
virág nem terem,
ölelése jó szoros
karjai végtelenül fonódnak rám,
mégis,
mindenkor hiányzol.

Negyed század telt el,
az életem fele,
de mint könnyű felhők repültek a napok
és az évek vele,
nehezen, csak a percek telnek,
minden megváltozott és végül mégis,
semmi sem,
a körforgás örök, csak az élet zörög tovább,
nélküled.

Legutóbbi módosítás: 2021.11.20. @ 15:10 :: Serfőző Attila
Szerző Halász Enikő 59 Írás
Hiszem, hogy mindnyájunknak van dolga és feladata az életben. Ezeket a feladatokat igyekszem felismerni, megragadni. Útkeresési, a világ megismerése iránti vágyamat, talán még gyermekkoromból, Nagyváradról hoztam magammal. Mára megértettem, a valóban fontos pillanatok az életünkben oly illékonyak, mint a hajnali pára, de néha sikerül egy-egy mozzanatot, rálátást, csendpillanatot rögzítenem versek formájában. Kérlek tarts velem, ha kedved, időd engedi ezen az úton.