Együttállás

 

Csak álltunk egymással szemben.
Megakadt súgógép volt a horizont.
Nem is mondhattad volna szebben:
Szeretlek. Én meg, hogy viszont.

Szélkakas kapirgált a háztetőn.
Egy hullócsillagot ejtett le elénk.
Te kívántál. Én meg téged, s a redőny
mögül a fülünkbe táncolt a zenénk.

Ég-objektívbe lőttük a selfink,
esőcsepp gördült le arcodon.
A mosolygödrödbe gyűlt a smink,
libabőr futkosott a combodon.

Pántok estek le a Hold válláról,
bájait takarta két bárányfelhő.
Gyorsan lekerültünk az ég vásznáról,
18-as karika, hajnal fél kettő.

Zárlatos reflektor volt az utca lámpa,
kificamodott ágak árnyéka játszott.
Tested szememben totálplánba’,
erre csak a szél bóklászott.

Frissen vasalt abrosz most az ég.
Elszórt pillanatok rajta a morzsák.
A holnap ajtajában vagyok faék,
hogy bármikor belépj, nem csak mikor mondják.

138látogató,3mai

Szerző Bíró Rudolf 69 írás
Bíró Rudolf vagyok. 1992-ben születtem Hódmezővásárhelyen. A mai napig itt élek, dolgozom és alkotok. Számomra a versírás nem csak hobbi, hanem gyógymód is. Sablonosan hangozhat, de a lelki sérelmek kiírása nálam gyógymód, bár lassú...Remélem a verseim által átadott részletek, szeletek elmélyedést, tovább gondolást vagy újraolvasást generálnak, amely érzelmi visszacsatolást fog eredményezni. Eredményes alkotókedvet mindenkinek!

9 Komment

Hagyj üzenetet