Véghelyi Balázs : Magyar nők siralmai 1943 telén

(Zárszó egy Sára-Sándor el?adáshoz)

Elment, elment az én párom,

világgá ment egy f?szálon.

Világvégi hómez?ben

fekszik immár hasbal?tten.

 

Elment, elment az én apám,

jéggé fagyott a Don partján:

velünk hóembert épített –

messzi földön hóember lett.

 

Elment, elment az én fiam.

Sirassuk ?t mindannyian!

Megtépázva éltem fája,

t?zbe veszett legszebb ága.

 

Messzi földön minden fehér,

fehér hóban piros a vér.

Véres hóból kihajt-e zöld?

Lesz-e nekik könny? a föld? 

 

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Véghelyi Balázs 14 Írás
1983-ban születtem Budapesten. 2003-tól jelennek meg írásaim (versek, esszék, kritikák) folyóiratokban, antológiákban. Könyveim: Magyar poharak (esszék, 2003), Fán függ a világ (versek, 2006), A megíratlan és a megírt idők (esszék, 2007), Kötelék (versek, 2008). Honlapom: www.veghelyibalazs.hu