Bonifert Ádám : Tévedtél

 

Látod,

nem látható át a világod,

volt kevés

nagyobb és sok kis tévedés,

hittél,

mint mindenki, aki csak itt él,

vártad,

hogy majd ledobhasd az igádat,

kértél,

amikor belül nagyon égtél,

s be nem vallottan kissé féltél,

és nem tudtad soha, hogy mi az,

nem vártad, hogy jöjjön a vigasz,

nem hitted azt se, ami igaz –

tévedtél.

 

Látod,

kísért sok áldás s annyi átok,

de mindig hitted,

hogy sorsodat jó útra vitted,

hullámokon,

sodródtál dacos konokon,

felégetett

láva és hamu, s a képzelet

áltatott,

és félrecsúszott járatok

útveszt?iben

bolyongtál hittel, és hittelen,

több volt a nem, kevesebb igen,

nem tudtad gyakran, hogy miért,

nem imádkoztál egy szebb hitért,

mint az, aki egyszer már kitért –

tévedtél.

 

Tévedtél,

mennyi mindent elégettél,

s látod, világod

majd lopva és elkopva

véget ér,

forgószél

örvényében utadat járod,

s kiröpít

egy er?, hogy a világot

úgy fogd fel, ahogy örökít,

a létet is, amely örök itt,

s egyszer majd a halál fölöttit

megérve

és megértve

köszönsz a lejátszott életért –

s bár az utad itt-ott félre tért,

s több tévedés már bele sem fért –

kell, hogy legyen, aki majd megért,

miért tévedtél.

Legutóbb szerkesztette > Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.