Műértő szemmel nézek a világba,
műalkotásnak tartom az életet,
műbírálat ért már ezer felől,
műbölcseletet hallok a bölcstől.
Műértelemmel figyelem a szót,
műszempillám megrebegtetem,
művészien játszom az okost,
műkörömmel az asztalt kopogtatom.
Műveltség ma már mérföldkő,
műveletlen siratja a holnapot,
művelet számszakilag egyszerű,
műremek lesz, ha az összeadás sikerül.
Műegyetem nem mindig cél,
műtermet használ az alkotó,
műhelyt épít a szakember,
műcsarnok ajtaján belépni jó.
Műszereket készít a műszerész,
műtőben a sebész tettre kész,
műérzék nem mindig műismeret,
műépítészet csak játékból lehet.
Műpártolás, ha nekem tetszik,
műismeret a szakértelem,
műsorozat csupán egy jegyzék,
műdarab adja értelmét.
Műegylet tagja a műkedvelő,
műízlést öt érzék tagadja,
műbélbe nem kerülhet manna,
műtrágya jut csak a magra.
Műpályán már műfű virít,
műkorcsolya műhón csúszik,
műpart épül a meder mentén,
műcsínról a fortély mesél.
Műsor ma már igen ócska,
Műszőrméből készül a bunda,
műkörében ítélkezik a bíró,
műszak végén sétálni jó.
Műkincs igen értékes dísztárgy,
műemlék a régen volt vár,
műanyag megfojtja a jövőt,
műszóval nem játszhatok hősnőt.
Műkívánalom a „mű”-t elfogadni,
műremeket belőle alkotni,
működik látom rajtatok,
műnyelv ellen tiltakozom.
Legutóbbi módosítás: 2023.05.05. @ 09:16 :: Serfőző Attila