Ki
munkába,
ki csak úgy nekiindult
a napnak,
az áramszedő az égig ért, s ontotta áram-lüktetéseit,
egy félbehagyott érintés szendergett a hajnali első villamoson,
odavetett kitekintés nyoma az ablakon, valaki leszállni készült, suhantunk
az alig zizzenő vágányokon… a tegnap még álmodta álmát, ültem
a hatoson, az emberek tekintetéből jöttek felém a város kócos ébredései,
…rezignáltan……………….. álmos……………….. ólomlábakon…