Schmidt Tibor : az idegen

Nyomtatás

Mint kit ráncossá torzított az idő

Kétlábra állt idegen maradsz

Ki gúnnyal lelegelni készül

Reményeink

Legszebb hajtásait

Halljuk a démoni bagolyhuhogást

Hiába lopakodsz közénk

És olvadsz a tájba

Mindig más és más ruhában

Kölcsönvett dallammal

Hiába zsongsz fülünkbe

Önhitt zsoltárokat

Halljuk a démoni bagolyhuhogást

Sokáig már nem lehetsz tanúja

Közönyünknek

Túlméretezett arcodnak

Nem fogunk mindig

Falakat bontani