Gősi Vali : Édes teherként

 

Van, akin nem fog a démonok átka,

van, aki véres öklét üvöltve

az ártatlan felé rázza,

de öntudatlanul hanyatlik végül hátra,

könyörülettől tiszta szemek

csillogását látva.

Szitok helyett csöndes imára vált,

ha kegyelem várja.

Gyengülő öklében enged a szorítás,

és megtörik gonosz varázsa.

 

Van, kit a sok bánat

sem roncsol mélyen,

lelkén a béke bölcs derűt érlel.

Van, kit a sírás sava sem mérgez,

könnyei fényesre érnek

– s mint tenger igazát a gyöngyhalászok,

féltett kincsként csiszolják

óvják – fény felé tereli ő is a sorsát,

ég-adományként éli,

s mint Krisztus a keresztjét,

csendben cipeli minden terhét.

 

Anyák hordják így

magzatukat

– édes teherként –

nem érzik súlyát.

Legutóbb szerkesztette - Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 283 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/