Mert jegyezd meg, kedves naiv (álnaiv?) olvasó, hogy cél nélkül soha ne kommentálj, mindig világos legyen: mit is akarsz elérni az adott kommenteddel?! Mert kommentálni több, mint vélemény! Taktikai lépés, valamilyen nyílt, vagy rejtett cél érdekében.
A neten körbejárva, a sokféle hozzászólás, vélemény, kommentár (hol így, hol úgy nevezik) jellemz?i néhány típusban, szokásjellemz?ben összefoglalhatók. A tapasztalatok pedig néhány jó tanácsban megfogalmazhatók.
De az "alapanyagból kisajtolható" legalapvet?bb konklúzió ez:
Kerüld el, hogy valóban megismerhessék a véleményedet, illetve, hogy a valódi véleményedet ismerjék meg. .
Miként kell ehhez eljárnod?
1/ Ha úgy véled, hogy az írás gyenge, rossz, ezt akkor se írd le, hanem differenciálj. Jegyezd meg, hogy nem az a fontos, hogy igazat írj, hanem olyat, amely hatásában SZÁMODRA lesz el?nyös.
– Ha az írót magad mellé akarod állítani, virtuális barátként, mert még nem az, de "potenciális hívednek" tekinted, akkor úgy fogalmazz, hogy megnyer? legyél, hogy szimpátiát válts ki. Vagyis lelkendezz!
= Te, te átkozott zseni! Mit írtál? Egy kis remekm?! Mondd, hogy csinálod ezt?
= Bizony ez után az írás után megkérdezem magamtól: szabad-e nekem holnaptól bármit is írnom?
= Ez díjat érdemelne! Legalább Kossuth díjat! Illetékesek, figyelem!
– Ha még nem ismered kell?en az illet?t, és csak azt az érzést akarod benne kelteni, hogy te
milyen empatikus vagy, mennyire odafigyelsz mások írásaira, akkor legyél rövid, de pozitív. Némi lelkesedés itt sem árt.
= Hahó! Ez gyönyör?… Az ám! Még, még, még!
= Meg sem tudok szólalni, szavam elakad! Alig várom a következ?t!
= Lehet ehhez bármit hozzáf?zni? Csak így tovább!
– Ha a szerz?t már "barátaid" közé sorolod, hívednek tudhatod, akinél privát üzenetekben is végeztél már "agymosást", akkor lehetsz tárgyszer?bb, enyhén kritikus, de közben tanító és segít?kész, jó tanácsokat is megfogalmazó:
= Plasztikusan írtad le, hogy amikor a madár repül a leveg?ben, akkor a lába gyakran lefelé, a feje felfelé mutat. Ez a képszer?ség új dimenzióba helyezi írásodat! De ne általánosíts, tedd világossá, hogy ez csak a repül? madarakra (legfeljebb még bogarakra) vonatkozik.
= A "máma", "aztat" kifejezések arra utalnak, hogy a népi szókincs erejét beépíted az írásaidba.
Ha lehet, mérsékeld azonban az "izé", "hogy is mondjam" kifejezések használatát.
= Igen, der?t sugároznak az általad kedvelt szavak: "tavasz, nyár, kert, napfény", stb. De nem kell ezeket minden írásodban felhasználni, továbbá figyelj arra, hogy pl. a "szerelem" lehet der?s is, de nem csak az…
2/ Ha a szerz?vel, vagy más lapokkal valamilyen konfliktusban vagy, akkor az döntse el a kommentedet, hogy hogyan akarod feloldani a konfliktusodat. Ilyenkor nem árt arra utalni a kommentben, hogy a te esztétikai mércéd "de mennyire más", az értékelésed "de mennyire tárgyszer?bb és szakszer?bb"!
a/ Amennyiben pozitív irányba akarsz menni, vagyis nem élezni tovább a viszonyt, akkor megértést mutass, olyan véleményt írj, amely jelzi ugyan, hogy kifogások érhetik az írást, de te elhatárolod magadat ezekt?l, mert csak mások "olyanok"…
= Lövésem sincs, mi nem tetszhetett ebben a Versben egyeseknek. Mert sokaknak nem tetszett ám!
= Nincs most id?m, ezért elég legyen ennyi: csak kekeckedésb?l találhatnék ki valami kritikai észrevételt.
= Mondhatják egyesek, hogy írásod még nem az igazi. De a jó bor is kiforrás után lesz igazi. Egy murci még nem boríz?. Te pedig még csak must vagy…
b/ Amennyiben nem akarsz a feszült állapoton változtatni, mert valamiért ez számodra el?nyösnek t?nik, akkor fogalmazhatsz keményebben is, megmutatva, hogy téged nem lehet lekenyerezni, befolyásolni:
= Motyogom magamban a sorokat, hátha így találok benne értelmet. Olvasva és hangosan mondva ugyanis ezt nem találtam meg.
= Ha azt hiszed, hogy az írás szabaddá tesz, akkor miért nem írsz valóban elfogadható m?veket?
= Hihetetlen, hogy mit írtál! Ez lehetne dicséret is, de félre ne értsd!…
3/ Ha viszont az írást jónak találod, akkor is differenciálj, hiszen jegyezd meg, a kommentároknál is sokak által követett alapszabály, hogy "ne azt nézd, hogy mit írnak, hanem azt, hogy ki írja!"
– Ha számodra nem kedvelt, pláne, ha ellenszenves az illet?, akkor alkalmazz áttételeket. Ez lehet másokra való hivatkozás, latin idézet, vagy ködösített értelm? szóf?zés.
= Madách is megírta, hogy küzdj és bízva bízzál. Egyszer, a távoli jöv?ben csak sikerül majd!
= Memento mori! Egy jó téma silány feldolgozása felér egy halállal!
= Mutatis mutandis! Akkor miért nem?
= Ingoványszilárdságú talajra vetetted a szómagokat. Ráadásul a magtárban elég sok ocsú lehetett!
– Ha pedig számodra közömbös az illet?, de nem akarod megdicsérni (mert saját érdeked nélkül soha nem dicsérsz), akkor semmitmondó szövegeket írj. Olyanokat, amelyben pozitív és negatív utalások egyaránt szerepelnek, és így ezek egymást kioltják. Ezeknek kizárólag az a szerepe, hogy a neved többször szerepeljen a kommentálók között, és hogy mutasd, mennyire érdekl?d? vagy.
= Tetszik, bár bevallom, lehet, hogy nem értem pontosan az írás üzenetét. De biztosan lehet benne valami, ha mások megértik.
= Megragadó téma, némi döccen?kkel a stílusban. Mindenki maga döntheti el, hogy melyiket tartja jellemz?bbnek.
= Ezt az írást más is vállalhatná, ha lenne rá vállalkozó. De ki tudja, lenne-e?
– Ha azonban számodra valóban kedvelt az illet? (ami ritka dolog az irodalom világában), akkor engedd el a fantáziádat, lelkesedj, de azért a hallgatólagosan kialakult mértéket ne lépd túl. Ám ha túlléped, akkor is csak azért, hogy a magad esztétikai normáit még világosabbá tegyed mások felé!
= Hát ez… ez a Csoda. Ez maga VERS, a sajátos szublimált mivoltában. A világirodalom irigykedve néz most errefelé!
= Igen, így is lehet! És hányan vannak, akik magukat KÖLTÃ??-nek vélik, pedig igazi KÖLTÃ??-k alig vagyunk egy páran…
= Látom megfogadtad, amit múltkoriban tanácsoltam. Így aztán sikerült is REMEKMÃ?°VET alkotnod!
4/ Igazságtalan lenne, ha nem ejtenénk azonban arról is szót, hogy vannak önzetlen, nyíltszív?, minden írást kedves szavakkal méltató, sokat dicsér? hozzászólók, kommentátorok is. Érdekes módon, bár többségük n?, mégis a férfiak között is akadnak ilyen hozzászólók. Esetükben nem els?sorban az ÉRDEK a motiváció, hanem az irodalom iránti vonzalom, az olvasás szeretete. Általában nem irigyek, nem zavarja ?ket mások sikere! Örömmel tapasztaltam, hogy minden honlapon találhatók ilyenek is!
Hogyan írnak ?k? Néhány típust itt is ki lehet emelni:
– Akik pontosan értik az írás mondanivalóját és azzal azonosulnak is, azok egyszer?en,világosan fogalmaznak.
= A szívemb?l írtál. Annyira kifejezted az én érzéseimet is, mintha én írtam volna.
= Tiszta érzések, pontos megfogalmazások, világos iránymutatás. Nekem ezt adtad! Köszönöm.
= Igen, ennek az írásodnak is mély üzenete van, ahogy ezt megszoktuk t?led. Várom a folytatást!
– Akiknek tetszik az írás, de talán nem értik pontosan, ám ezt nem akarják bevallani, azok vagy
kiemelnek egy kis részletet, vagy általánosítanak.
= Az a rész a kedvencem, hogy "láss belém, ha ismerni akarsz"…
= F?leg a jelz?id tetszet?sek, de az igéid is helyükön vannak.
= Újra meg újra elolvasom, mert visszacsábít az írásod.
– Akiknek nincs részletesebb véleményük, de ki akarják fejezni, hogy elolvasták, és ezzel mintegy támogatásuknak is hangot adnak, azok rövid, gyakran egy-két szavas hozzászólást írnak.
= Tetszik!
= Szép!
= Érdemes elolvasni!
– Azok a rendszeres, "notórius" hozzászólók, akik szinte mindent elolvasnak, vagy legalábbis szinte mindenhez hozzászólnak, vagyis a kommentátorok "csúcstartói", sem tartalmi, sem esztétikai szempontból nem kommentálnak, csak egyszer?en jelzik, hogy "itt jártam". Ã??k néhány kedves szóval inkább biztatnak, mint kritizálnak. Úgy t?nik, hogy ?k alkotják a többséget. És ez nem is baj!
= Ilyen írásokért érdemes idelátogatni!
= Örömet szereztél nekem, jobbá teszed a napomat.
= Megnyer?en kifejezted, hogy ki is vagy te! Ez a líra szerepe!
Bizonyára még sokféle kommentárt lehet írni, én a különféle "m?helyekben" kóborolva ezeket sz?rtem le. De soha nem lehet teljes kör?en megérteni, hogy miért van az, hogy sokaknál a szó nemcsak a gondolat kifejezésére, de eltitkolására is kiválóan alkalmas! És virággal is lehet agyoncsapni valakit (ha pl. cserepes), továbbá kemény szavakkal is lehet segíteni, ha azok nem sértenek, hanem irányt mutatnak.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.16. @ 10:32 :: Adminguru