Balogh Arthur : Feromonok

close up of woman hands spraying perfume

 

Elmenetele óta semmi nem változott a szobában.

Úgy mondta mindig, hogy elment, fenntartva azt a lehetőséget, hogy még visszajön. Senki nem mert ellentmondani neki, csak lopva figyelték.

Élete folytatódott, mintha mi sem történt volna. Reggelenként érzéketlen arccal nézte postáját, mint aki egy nyaralásból küldött képeslapot vár. A szobáját elkerülte, de ha mégis elment az ajtó elött, egy pillanatra megtorpant, a kilincset nézte, majd folytatta útját.

Egy vasárnap délután mintha mágnes húzná, átlépte a szoba küszöbét és megcsapta asszonya parfümjének illata. Lecsukta szemét. Az alig érezhető illaton keresztül érezte jelenlétét. Mintha itt lenne körülötte.
A félig leengedett redőny résein beszivárgott napfény szeletekre vágta a homályt, és látta a léptei nyomán felkavart porszemcséket gomolyogni a fénysávokban.

Körülnézett, s mintha észlelné utolsó mozdulatait. Vetetlen ágyában a lepedők megőrizték teste formáját. Szokása szerint asszonya kitakarózott, s a paplan a szőnyegre csúszott. Párnáján látható volt fejének nyoma, és ott hevert a csomóba gyűrt átlátszó hálóing. Az éjjeli szekrényen a ketyegő ébresztőóra ette az időt, mintha semmi nem történt volna. Egy papírzsebkendőn színes rúzsnyomok.
A kis íróasztalon néhány futtában odavetett szó egy tömbről szakított papíron.
Számítógépének képernyője élettelen, vak szemével nézte a napfényszeleteket a félhomályban.
Reggeli köntösét hanyagul egy szék támlájára dobta, amíg egy papucs az ágy előtti szőnyegen, a másik távolabb, a nyitott szekrény előtt azt a benyomást keltették, hogy még jelen van. Lelki szemeivel látta amint idegesen ledobja papucsát mielőtt a szekrényhez libben lábujjhegyen, mint egy balerina.
Ruháiból testének csodálatos illata áradt a nyitott ajtójú szekrényből. Érezte Nőiességét, mikor tétovázó ujjai megcirógatták a könnyű női holmikat.

Megérezte jelenlétét! A hónapok óta bezárt szoba levegője friss volt, feromonjai, és egy megmagyarázhatatlan légkör életet adott a bútoroknak, mindennek.

Szívdobogása felerősödött.

– Hol vagy?

Önmagának mormolt, és az volt a benyomása, hogy asszonya kedves hangját hallja.

A szétdúlt ágyhoz lépett. Úgy érezte, hogy a részegítő illat erősebb lett, mint amikor testéhez ért és  simogatta. Térdre esett a hideg ágy elött, és arcát a hajszálvékony ingbe temette…

Ebben a pillanatban a szíve megszűnt dobogni.

Másnap reggel a takarítónő így találta, s a nyomozók a nyitott ajtó ellenére is érezték még a parfüm illatát.

*

 

Legutóbbi módosítás: 2022.07.03. @ 19:30 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Balogh Arthur 42 Írás
Párizsban élő író vagyok, több könyvem jelent meg. Sci-fi, fantasztikus novellákat írok.