meglepett a fájdalom
titkon jött az űrön át
hirtelen vetted észre
milyen csendes a szobád
magányosságod nyilvánvaló
összekucorogsz akár a sün
nincs többé mosoly ajkadon
minden fekete az ég is odakünn
most lenne jó a hit ha vak is
elringasson vigasztaljon amíg élsz
csakhogy zsugorfóliázott szívedbe
végleg beköltözött a félsz
nincsen választásod
cipelned kell terhedet
születni élni meghalni
tudod a mi világunk így kerek
hogy nem írtam semmi újat?
és csupa közhely e költemény?
nem a könyvekből tanultam (más se)
hogy az út a végtelenbe köves kemény
Legutóbbi módosítás: 2023.10.11. @ 18:42 :: Serfőző Attila