Halász Enikő : Tudd

Már csak hantok borítják be lépteid nyomát
magába ölelt a természet,
porodból az Úr teremtett új száz csodát,
pipacsos virágzó réteket illatos orgonát,
múlékony életfüzéreket,
tűzből kipattanó reggelek halmazát.

Már csak hantok borítják be lépteid nyomát
és szívünkben itt maradt a dal,
néha hangosan, néha csak csendben szól hozzánk,
vádlón az okokat kutatva,
hisz illékony létedet mi nem érthetjük,
minket még köt a rög,
de fölötted már nincs hatalma a vágynak,
Te egy másik létben
már érettünk könyörögsz.

És látunk téged a galambok röptében a fák levelében,
a nap első sugarában mit a hajnal hozz,
érzünk téged a susogó szélben,
a fény selymében,
mit az égből ránkcsókolsz,
és tudjuk te ott ülsz fenn az égben,
onnan vigyázol reánk,
hogy a ránk zúduló életünkben,
tisztán halhassuk meg az égi szent szimfóniát.

Tudd,
mi mind megvagyunk.
Néha rosszabb, néha jobb,
küzdünk, tanulunk élni,
de hiányod pótolhatatlan
és időnként a semmiből ránk törve,
még összenyom.

Legutóbbi módosítás: 2021.06.09. @ 14:26 :: Serfőző Attila
Szerző Halász Enikő 49 Írás
Hiszem, hogy mindnyájunknak van dolga és feladata az életben. Ezeket a feladatokat igyekszem felismerni, megragadni. Útkeresési, a világ megismerése iránti vágyamat, talán még gyermekkoromból, Nagyváradról hoztam magammal. Mára megértettem, a valóban fontos pillanatok az életünkben oly illékonyak, mint a hajnali pára, de néha sikerül egy-egy mozzanatot, rálátást, csendpillanatot rögzítenem versek formájában. Kérlek tarts velem, ha kedved, időd engedi ezen az úton.