Kőmüves Klára : – sétálós –

A buszról le kellett szállnom a falu elején, mert
azt éreztem, hogy a gondolataimat elnyelnék a
házak és a sok-sok köszönés, melyeket minden
nap személyre szabva próbálok kiosztani az úton
hazafelé. Az épületek nélküli utakon valahogy
beszűkülni képes az idő és kitágulni a tér, mert
megfigyeléseim alapján a rögzített viszonyítási
alapokat mellőzve az ember hosszabbnak véli
az utakat, de előbb hazaér. Valójában már akkor
itthon voltam, amikor a munkahelyemen még
azt sem tudtam, hogy ma hazaérhetek, csak
abban bizakodtam, hogy leülök nyugodtan ide,
ahol most éppen ülök, és egy pohár bor mellett
a hétvégéhez szelídülök.

Vannak kifejezetten hétvégi céljaim, de előre
már rég nem tervezek, mert azzal önmagamtól
venném el az olyan meglepetés-perceket, mint
amilyeneket most élek át azzal, hogy olyan
zenét hallok a falu felől szólni, ami ma éppen
nem zavar, sőt, jóindulatúan csalogat a kertbe,
mielőtt jön a zivatar.

Legutóbb szerkesztette - Bereczki Gizella - Libra
Szerző Kőmüves Klára 637 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))