Ravasz Levente : Megtörhetetlen nyugalom

Hibáim nehezednek vállamon,

Természet törékeny egyensúlya,

Fény és sötétség lassan átkarol.

Hajolj ide, hogy füledbe súgjam:

„A leckét örökre megtanultam.”

A fény megtörik fehér szárnyadon,

Arcod lágy vonásai közt újra

Elveszek, neked, veled maradok.

 

Ami még hiányzik az arcodról,

Egy mosoly, amit tegnap én adtam.

Kinyitom neked most ezt az ajtót,

Ami mögött lelkemet ringatja

Egy gyerekkoromból maradt dallam.

A közelben halkan madárdal szól.

Megtörhetetlen már a nyugalmam,

Testem elnyújtva hever a padlón.

 

Legutóbb szerkesztette - Nagy Horváth Ilona
Szerző Ravasz Levente 60 Írás
Székelyföldön születtem, itt is élek.