I. Hamvas búzában Elcsukló nyári szell? R?t lepkét kerget. II. Piros ribizli Zöld bogyója átragyog. Nagyra n? a nyár. III. Vágott f?-halom, arcon verejték csordul. Erdei pinty szól.
a „Jeromos” második, befejez? része. Ebéd el?tt a szobámban hallgattam a széllökéseket. Valahol egy kutya ugatott, mélyr?l kezdte, morgással, majd szaggatott vakkantásokkal folytatta. Egy másik kutya elnyújtott vonítással felelt a távolból. Az ágak rácsapódtak a palára, meg-megkarcolták a tet?t. [… Tovább]
Három napig voltam bent, amikor végre felébredtem. Nyugodt ember vagyok, ha leszedálnak, folyamatosan alszom. Egy jó darabig nem fejtettem meg, miért hoztak ide. A negyedik napon járhattam egyet a folyosón, persze nem egyedül, de legalább körülnézhettem. A [… Tovább]
1. Mozdul a hullt avar, ébred a hajnali fényben az erd?: Véres a vad, puha száj; tépve a hajdani ?z. 2. Bátor az ászka, kisurran az erdei nap melegére – Reggeli várja, de jaj – gyors a rigó, [… Tovább]
Vörös pírral döfött égenköd, s árny-gomoly messze rebben. Fehér asszony, ágyból lebben,a tengeren hajnal ébred. Fürge bronznyilakkal hullvánaz éj puha függönyén át,hosszan öml? csendes fényárkel sárgán a templom ormán. Fény terül a rónaságra,S szárnyra kap a madársereg.A gesztenye [… Tovább]
Robert Frost (1874 március 26. ââ?¬â?? 1963 január 29.), amerikai költ? verse A lomb hullt, erd?be vitt lában, S az út kétfelé vált el?ttem. Magányomban ott hosszan vártam s figyeltem én a tiszafásban, magam kétfelé nem vehettem. [… Tovább]
– ezúton köszönöm Kertész Éva írásom megjelenéséhez adott hozzájárulását – Szeretem ezt a betonkarót. Nem holmi aprócska sz?l?karó-méret? betonkaróra kell gondolni, ami az embernek alig ér a mellkasáig… Tudom, hiszen a tavaszi talajmunkák, az ásás, a férgek kiforgatása, eltávolítása nekem [… Tovább]
a paródia második része Marthi Anna ötlete nyomán, vele közösen folytatódott Egész álló éjjel fel s alá járkált szobájában, töprenkedett, gondolkodott, kigombolkodott, ruháit levette, kabátot vett fel, begombolta, kigombolta, majd visszagombolta. Ez az elfoglaltság nagyon kimerítette. A lehet?séget [… Tovább]
Köd apának fagy anyának szikár lánya, itt vagyok. Dús illatát illó nyárnak mind elveszem, nem hagyok. Ha rám nézel, könnyed hullik, fosztott világ nem virul. Igazat szólj, álmod múlik, hazugságod elpirul. Jöv?det megolvashatod fagyott fák csont-vázain Mit [… Tovább]
háromrészes sorozat 2010 októberéb?l, befejez? rész. Tíz év telt el. Id?nként járok a 44-es úton, de a narancssárga ruhás n?t többé nem láttam. Most mégis eszembe jutott: talán a korai kelés és hosszú autózás miatt. Talán a november, a [… Tovább]
