A világ legfényesebb kincse a szeretet, Fénye gyertyaként világítja be ezt az életet. A sötétségből a fényre mindig kivezet, S a síró arcokról lecsókolja a fájó könnyeket. Az emberi szív szeretetre lett teremtve, Földi eszköznek nincs hatalma felette. És [… Tovább]
Álmaid harmatként az égre telepednek, Ahol éjszaka ragyogó csillagokká lesznek. S ha már az égre felkerült, más nem veszi el Tőled, Hű maradva hozzád, ez lesz egyik kincsed. Szívünkben az álmok mikor szárnyra kelnek, Vágyaink a magas égig szabadon [… Tovább]
Fejem felett is egyszer elszáll ez az élet, A homokórám minden homokszeme lassan lepereg. Telnek a napok, órám aprítja a perceket, S létem, ahogy mutatója jár, úgy ketyeg. A tovatűnő időről olykor én megfeledkezem, Ki magányos vándorként kóborol velem. Ki [… Tovább]
