Az utolsó napsugarak fürdetik Ezen az őszi reggelen az arcom, Mielőtt végleg bekszönt a tél. Kavé illata jarja át a levegőt És álmosságommal keveredve, Tovaszáll a hűvös szellő karjaiban. Már nem látom a nyár virágait, Talán sosem láttam szineiket, Csak [… Tovább]
Jó reggelt, kedves! Valami egészen különös nyugalom érte ma a reggelt. A szeptemberi napfény óvatosan kúszik fel a fatörzseken, csendben öleli magához harmatos leveleit, és lassú halált mér az éjszakára.Itt voltál éjjel, a meséidet hallgattam, a mosolyodat néztem te a [… Tovább]
Szép napot, Kedves! Bár engem még az éjszaka árnyai öleltek két szavam között, de mikor ez a szemedhez ér, te már a nappal kacérságával játszol, s fáradhatatlan kezeddel teszed ide-oda napod kíméletlen súlyát. Engem a kezd? ?szi éjszaka [… Tovább]
Valami különös áhítat lengi be a szobát, Az éjszaka csendje kúszik fel a lábamon, Ahogy ülök a fotelban mozdulatlanul, El?ttem egy tükör és csak nézem hangtalanul. Valami különös vágy járja át a testem, Néha megremegek, a szívem zakatol hangosan, Pupillám [… Tovább]
A hold ölelésében álltam,az éjszakai hideg csöndben,gondolataim játszottak,a nappal tévelygéseivel,semmi nem történt.Nem volt elég er?s a sötét,hogy álomra hajtsam fejem,csillagok ezrei táncoltak,de már felh?k jöttek felém,mégsem történt semmi.Csak az es? szelekapaszkodott mérgesen belém,és én csak vártam,talán eltakarod a holdat,semmi nem [… Tovább]
Szemedben látni a vágyat,B?rödhöz érve remegve, várva,Csókjaidtól részegen szédülveIttasan kívánva mégegyet.Ölel? karjaidban zihálva,Néma szavaid közt eltévedve,Gondolataid szakadékába zuhanvaDermedten a félelemt?lMeleg testedhez simulva.. Szeretnélek szeretni
Amikor neked írok…Összeválogatom a szavaimatarannyá csiszolom ?ket és a lábaid elé fektetem,Te félve lépkedsz rajtuk a tekinteteddelérzem..nem fáj néha kétségbeejt a magányolyankor gyorsan felkapom ?ket egyenként visszaborítom falak mögé zárt gondolataimbamajd újra válogatomezt teszem nap mint naprád gondolok perceimben..
Az órákat percekre,A perceket pillanatokraMorzsolom a kezembe.Ujjaim közt peregAz id?. Semmit nem teszek,Hagyom, múljonNem futok utána.Bezárta kapujátA múlt. Új tavasz kezd?dik,Érzem a melegét,Simogatja lelkem.Már nem félekItt vagy.
kortyolom a kávétmég az éjszakai kábulat gyönyörében fürdökrendezgetem álmom meséjétkinézek az ablakonf? csillog a hajnali fénybenbékésen issza magábaaz éltet? es?cseppeket távolban a nap lassan el?bújik a horizontonahogy teljesen elém tárula világosság zavara a valóság fájdalmasan hasítszunnyadó szívembe – arcodat láttam [… Tovább]
Vágy futótüzében égve,szemed örvényl? mélyében,b?römön izzó érintéseddel,karjaidban halnék megkéj hevében,hogy feltámadhassakújra és újra…
