Felhasználói fiók

Csend csendül fülembe,néma csobbanás…Nincs t?z, nincs láz,se hangos robbanás.Csak hiányod,mely torkomra szorítjakét kezét.Csak hiányod,s itt most minden véget ér.

Esett…   Esett. Hosszan fájdalmasan. Lassú méreg a magány bár vallja magát ártatlannak. Gyermeki kék szempár átkokat sugall; gy?ztesként ellenáll mindennek ami jó. Esett. Ruhám ázott illata szaggá változott. Ember, férfi, légy átkozott! Hagyj élni, gy?zni, hagyj engem mindent eltiporni. [… Tovább]