Mondd, mi kell még neked Halál?
Kányák vájják szemem csillogó tükörré,
Folyók mossák ágyékom fehér leped?vé,
Hangod zúgja belém az emlékezés temet?jét,
Csikóknak dobogása koptatja lelkem szeret?ddé,
Mi kell még?
Hányszor fetrengjek el?tted a porban?
Hányszor marassam magam édes borban?
Testem lucskán játszhatsz, akár tombolhatsz…
De nem kaphatod meg a nászágynyi múltam t?le,
Kit elragadtál bel?lem,
S lángok marta dobozba zárva adtad egy koporsónyi
Hantnak. Te balga szolga, fenetlen pengéj? Kaszás,
Te égi szekereken kéretlen utas,
Te velem többé nem múlatsz sem kedvet,
Sem Kedvest, bezártam magam,
Végeztem veled, majd hívlak ha
Nem tudom magamra zárni már
A magány tükör-ablakát.
——————————————–
Kedves Virág, ugye a HALÁLról van szó;
de akkor ?
“Te égi szekereken kéretlen utas”
lenne????????
Kérlek, gondold át!
Kézcsók:
Petz Gyuri
Vihar járta át testem-lelkem rejtett zugát,
Mely ember-lakta vidék volt még nem rég,
Taposhatta mindenki, vigyék!
Ma már nem adom, amit találtam hatalom,
Enyém, s nem osztozom, már nem
Hagyom áztatni patkány-lakon,
Odvakból növ? folyondár ágyakon, nincs
Már hatalom, mi elvenné t?lem,
Még nem tudom hová juttatom, talán
Még neked is adom, ha találok
Magamban szilánk nélküli puha pázsitot,
S odvamban virág n? majd az ablakon.
