Timár Judith Szerző
Vezetéknév
Timár
Keresztnév
Judith
4 év 1 Komment

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.
Petőfi Sándor

“Meleg szeretettel függj a hon nyelvén!”
Szelj imát kenyeredből, elismervén:
idegen falat ízében éhét sorsodnak…
Áldjad Istent, mert lassan elmorzsolnak!

Kesernyés falattól csorog szájízed,
amint léted is magadnak kényszeríted,
nézd szíveddel ősgabonád határát,
vidd föléje otthonod vezércsillagát!

Igazságod vándorbatyud sarkán lóg,
lesben állnak érte a ragadozók…
Ne hagyd, hogy megfosszanak attól is, mi a tiéd!
Milyen is, nem sejtik, kinyílhat a szikéd…

Szikéd őszinteséged pengeéle,
makulátlan, amolyan köszönésféle.
Műveld hát kitartón a termőföldet,
bár szikár, dagaszd egybe az eget-földet!

Hegyek, völgyek zúgják anyaföldünk titkát,
a megváltásunk jövőjének nyitját:
– Ősmagyar kenyér sül heves kemencékben,
mint egykoron, csendes napfelkeltékben! –

 

idézett sor Kölcsey Ferenc-től való

———————————————————————————-

Kedves Judith! Vannak olyan versek amiknél nem feltétlenül szükséges, hogy szóról-szóra megértsük, s logikai összefüggés legyen a sorok között, elég ha hangulatot, érzést közvetít. Ez a te versed nem ilyen, s ezért van benne néhány nem igazán jól sikerült sor.

“Kesernyés falattól csorog szájízed,
amint léted is magadnak kényszeríted,”  – itt egyrészt ugye nem a szájíz csorog, hanem a nyála csorog az embernek, másrészt a “léted is magadnak kényszeríted” önmagában is igazán érhető, az “amint” kötőszóval pedig már végképp nem az.

 

“Ne hagyd, hogy megfosszanak attól is, mi a tiéd!” – mi az, hogy attól is, mi a tiéd? Attól ami nem a tiéd, nem tudnának megfosztani…

 

“Szikéd őszinteséged pengeéle,                  –       ez itt még OK
makulátlan, amolyan köszönésféle.             –       ez az “amolyan köszönésféle” nagyon sántít… mi a köszönésféle? Az őszinteség? Vagy a pengeél? Ez nem egy ideillő hasonlat…

Műveld hát kitartón a termőföldet,”             –    ez nem tudom, hogy csöppent a pengeél és a köszönésféle után… nincs logikai átvezetés

 

Kedves Judith! Újragondolásra javaslom versedet. Üdv: Zsó

4 év 1 Komment

idézett sorok, Radnai István: Gyűrött vászon című verséből való

Mikor a magány körülölel, zihál a lét,
őszintén “magad vagy, kit restellsz összerakni
s a tépett dallam lépte belőled szakad ki”.
Emészt az idő, s érez agyad hálafélét.

Nem nézel lelked mélyére, csak a tettedre…
Páncélod a valósággal szemben, az egód.
Minden félelmedben láttatod a haverod
a te képmásod, kit feszítesz keresztedre.

Ahányszor korbácsolod magad, sebzed tested,
annyiszor szólal meg kristálytisztán a dalod,
annyiszor hullajtja könnyét az őrangyalod…
Ne feledd, éltedet néhányszor újrakezded!

Figyeld a dobogást, benn, a megfoghatatlant…
mit “tépett dallam lépte belőled szakít ki”.
Végzeted lesz a most, nem kell jelen, ellöki.
Ural magány-kín… Minek neked a méltatlant!?

———————————————————————————-

Kedves Judith! Nekifutottam néhányszor, próbáltam értelmeni, átérezni, de nem megy. Csak az erőltetettséget érzem, a szótagszámra és a rímképletre való ügyelést, s ennek rendelted alá az egész verset, aminek az lett a következménye, hogy például az első és második szakasz utolsó sorainak fordított szórendje meglehetősen rosszul hangzik, vagy ugyanez mondható el a negyedik szakasz utolsó előtti soráról is. Máshol pedig a logikai összefüggés hiányát látom, mint például a harmadik szakasz utolsó soránál. Sajnálom, de ezt így most nem publikájuk. Üdv: Zsó

4 év Nincs Komment

-Létünk olyan, mint vonuló őszi felhők, vagy őszi színek a természetben-

Az őszi hangulat valamit sejtet…

színárnyalat lepi be a földi tájat.

Köröttem, a kihaló lét éheztet,

tán narancsszín, ami serkenti a vágyat.

 

Vágy, az élet után! Bátorságféle…

minden kezdetnek van véglete, van célja.

Elhatározottság, új remény fele.

Nincs lehetetlen, ez anyaföld páncélja.

 

Az őszi hangulat valamit sejtet.

Körforgás a lét, enyészet. Újjá-éled

az örökké tartó hited. Új kezdet,

ha Isten eléd rakja ítélőszéked…

4 év 2 komment

“Köröttem mindenütt békés keresztek, s mély nyugalom beszédes csöndje hallgat…” -Juhász Gyula-

 

 

 

 

 

 

Szíveken térdel a fájdalom,
s a “halottak bölcs hagyatéka:
ha a szeretet él, nincs halál.”
A fáj a gyász, tartozéka
a hiányzol – így felvállalom –
érzésnek. Élet ajándéka.

Égi csend a temetőn lépked,
s az angyalok dala ünnepel.
Sírhalmokon a fények aprók,
arcokon megnyugvás, gyász-lepel…
A hitem Istenben megébred.
Léptem apám sírjához vezet.

Nem könnyű ám megérinteni
lélegzetvételben a jajszót,
mint valami közömbösséget,
elrejteni fájó szívhangszót…
A reménybe kell kapaszkodni,
hallgatva az esti harangszót!

Leteszem szeretetem jelét
apám sírhalmára gondosan.
Mécses-melegén virágillat.
A meghitt perc potyog rongyosan,
legszebben hallom az ütemét
árva szívemben vérfoltosan.

Mit jelez a halottak napja?!
Sosincs búcsúzás, van öröklét!
Csak egy nap ez év romladékán,
többi nap írod az évkönyvét,
a mait, minek nem vagy rabja,
s megálmodod a lelked vesztét.

Méltó módon fogd hát a pennát!
Születéskor megírod halálod…
Bennem megreked a fáj-végszó,
most nézve égő fénynyalábot,
hangtalan markolom a keresztfát.
Nem érzem az égi távolságot…

Az idézet Gősi Valitól van

4 év 4 komment

Bízva önmagamban…

 

Tudatomban hordom 

az élet titkát:

ép testben, ép a lélek

egyensúlyát,

s ha megbillen bennem,

az azért, mert

őszintének akarom 

látni lépésemet.

Leteszem az életem, 

hogy újra felvegyem.

Testem lámpása a szemem.

Néha sötétség a vég,

megérinthetetlenség.

Kinyújtom kezem, 

hogy lássak. Érzem 

a világosság melegségét;

a mulasztást, bűnt, 

haragot, s tán egót

– mindezek a tiéd – is.

Vállalom keresztünk 

súlyát, hiszen tőlük

vagyunk egészek.

A fény ajándékom, de

Istent kérem, építse körém

a bizonytalanságot;

érezzem a vakság miértjét, 

legyen bástya köröttem

ellenfélnek.

Inkább benne hiszek, 

minthogy 

az emberektől 

– reménytelen – 

kolduljak szeretetet.

Timár Judith Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.