Lázas nyár van, Most minden eső Isten, de átok, ha esik négy nap utána hőség, más nincsen. Árnyékban is a fok negyven, falakon lógó ládák zúgnak, hogy kondenzvíz csepegjen, közben Föld meleget ad Napnak. Csak fenséges fák dolgoznak, a tó [… Tovább]
ma hőhullámmal érkezel mint a testvéri szeretem kérdő életekbe vétkezel mítosz marad történelem szűk szemed útja keret térkővel támadt traktus biotikus bársony kezed dobra vert néma taktus havazik nem fehér érc lapátra fészkelő madár ha fázik holnap a félsz [… Tovább]
Ragyogó őszi napsütéssel jött el a halottak napja előtti hétvége. Talán még az is elindult a temető felé, aki még nem is akart. A meleg éppen annyira volt kellemes, amennyi a jó hangulathoz elég, de emlékezéshez is éppen megfelelő. És [… Tovább]
hátsó udvaron a diólevél felhő eltakarja az eget ősz van és kékkel vegyülő aranybarna levelek haláltusája újjászületésének receptje vigyázz a dióesőre mely lágyan hullik mintha nem is csontból lenne a Föld ajtaján kopogva behatolva termékenysége lenne erőszak nélküli ha [… Tovább]
A vers fiatal folyó mint tájon fekvő kígyó arccal felfelé néz titkoktól zavaros mély lágy parton fekvő néha mezőt elnyelő mint a tudás vékony patak duzzadás vagy szublimáló szerelem levegőtől vagy hiányától terem szótag patakok kemény vagy puha adagok könnyszárító [… Tovább]
Furcsa folyó az álom fele agytekervényeink gázoló vad természete ágy tart titkaink lustán lebegő lábán egymásba kap két szív megmentjük egymást csak csend győzi le a fénytelen éjszakát ruhátlan tüszőinket fertőzi a forróság egyesül fonódó felszíne mint mesével a [… Tovább]
Elfeküdt a szélben a gaz már horkol sebzetten itt levél nyelve halogatva szárazságban szaporodik. Rendes rókák a réten szemükben nyúl az étlap fülest mégsem onnan véve alom szapora születésnap. Szúr száraz homokszem éget könnyes pupillát forróságra fogva mindent Napból [… Tovább]
Kő kaviccsal koccan, hullámsírja megfeszül kész a mű lásd ahogyan szíve, lelke felderül. Elvonul, már dajka ár, szoktatás sem alap, kiszáradt hűs homokban jár, vár gyűjtögető kosarat, formája még lehet rút, hátha még meg is tört, szépsége belülről nyújt, [… Tovább]
Erdőben fekvő fák megfáradva öregen akkor csaptak csatányi zajt mikor eldőlve földdel ütköztek egyik nap még felhőket karcoltak s aprónak hitték hulló leveleiket előbb vánkosuk aztán dunyhájuk a jeget koptató karcos szélben a vadak nyomában járó vándor vagy csak [… Tovább]
Ha néha filmet nézek megfognak a párbeszédek ritkán érdekes a végkifejlet együgyű történetekben is van jó párbeszéd mondat kaland de már kapcsolnék is tovább egyszerre több esemény ad egyetlen egybegyúrt masszát a gondolkodó fejemnek így fogyasztom a filmeket így [… Tovább]
