Nagy Rita Szerző
Vezetéknév
Nagy
Keresztnév
Rita
12 év 2 komment

Acélvázba öntött gipsz szobor: büszkén áll emelvényén, bár mázsás súlya alatt mozdulni nem bír, egy fémesen ragyogó szépség…   Érintsd meg: hideg, er?s, kemény üsd meg: az acél meg se reped, de a gipsz összetört…   s a fehér darabokat [… Tovább]

12 év 2 komment

    A kávézás után, öltözködés közben Adél megint el?hozakodott az el?léptetéssel. Eldöntötte, most nem hagyja magát lerázni, igenis megszerzi, amit akar. – Uram, csak érdekl?dni szeretnék, hogy mikor kapom meg, khm, azt az ígéretet. Tudja, amit még régen mondott. – [… Tovább]

12 év Nincs Komment

  Ha az embernek nincs szüksége valamire, de valamilyen oknál fogva képtelen a szemétbe dobni, egyszer?en berakja egy zacskóba, megragadja a kulcsokat és leballag a pincébe. Ott a többi régi zacskó mellé rakja és visszatér otthonába. Az évek múltán a [… Tovább]

12 év 1 Komment
Es?

Sírnak az angyalok, esik. Megtisztít és feloldoz. Egy nyári zápor. Csak mossa, mossa az embereket, b?nösöket, mocskosokat. Várják, tisztítson; várják, feloldozzon, de Özönvíz sem lenne elég, hogy lemossuk a mocskot, hogy feloldozzon, talán belefulladnánk, mint egy hatalmas mocsárba. 

12 év 5 komment

Test: Ez fáj! Agy: Kellett neked átrohannod az úton! Most nézd, mit tettél! Nem hallgattál rám! Test: Nem gondltam volna, hogy ez lesz. Agy: Persze, hogy nem gondoltad! Ha hallgattál volna rá, most nem feküdnénk ezen a hideg ágyon. Test: [… Tovább]

12 év 3 komment

Egy (ön)gyilkosság története         Hideg téli nap volt. Friss hó borított mindent. Felh?s volt az ég, mégis, mikor a nap kisütött két szürke gomolyag között, vakító fény töltötte be a vidéket, ahogy a sz?z hó visszaverte a gyenge [… Tovább]

12 év 5 komment

fiatalságom rövidke napjait mint fényes, apró gyémántokat elmúlástól b?zös mocsár kaparint de tulajdon két kezem szórja oda   lelkem oly gyönge, tán földhöz ragadt testemet felemelni nem tudja már saját mocskába fektetem…   adj értelmet rövidke életemnek, s én élni [… Tovább]

12 év 3 komment

Lassan kattog, szívritmusra ver az óra mutatója el?tt óid?ben medvék jártak táncot, ablaka alatt görcsös szobor, egy boróka, alatta holtak látnak édes álmot.   Múlnak a percek, úgy vánszorognak, mintha csak rettegnék az éjfélt, titokban, de kong a harang s [… Tovább]

Nagy Rita Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.