2012 októbere
a Vörös Október Ruhagyár termékei a mai napig hordhatók,
amúgy a Május 1 konfekciógyár igen divatos öltönyei is,
de itt forgalomban van és igen nagy népszer?ségnek örvend
az említett kett? üzemb?l kikerült, ing, cip?, nadrág, tégla,
zokni, könyv, propaganda anyag, ideológiai brosúrák, és bármi,
amit ott gyártottak eddig,
ha az ember a különleges ünnepnapokon a büszkeségt?l dagadó
kebellel az utcákon jár, akkor örömmel láthatja, akik akkor titkon
és nyíltan ezeket használták és viselik, ma is használják és hordják,
és igen, nagyon igen, népünk nem változott semmit, ugyanazzal
a lendülettel üti, vágja, építi, és ugyanolyan töretlen lendülettel
megy el?re az úton, mint akár a nagy Molotov elvtárs,
mert a cél ma is a 100%-os lefedettség, hatékonyság,
tehát el? mind, kinek van otthon és nem vette el?, és a nagy
lelkesedés nem hajtotta ki az utcára, húzza fel büszkén
és menjen ki a szabadba, hogy az egész világ ezt az örömteli
egységet hadd lássa, és hadd tudja csak meg, eddig csak
ebben a kett? üzemben tudtak erre a népre megfelel?
ruhát és egyebeket szabni
3 speciális matematikai művelet
Három speciális és logikus mai magyar matematikai
művelet 2012 október 22-én
Itt általában
56=57
56=63
Tehát több mint nagy valószínűséggel
1957+1963 = 2012
Három magyar speciális matematikai számítás/2
Mivel 56+56=57 2.0
és 55+55=55.979
akkor
1+1=1.0178
vagy
56+56=63 2.0
így 55+55=61,875
lehet, hogy 1+1=1,125
avagy
1957+1963 = (most nagyon) 2012
ebből levezetve
1000+1000=1026
tehát végül is
1+1=1,026
megint jönnek, megint hánynak
meddig jönnek, meddig hánynak(?)
ugyanaz a lemez mindig
mintha a t? lenne hibás
hibás, vagy a lemezjátszó
hibás, vagy csak egyszer s végre
DJ-t, m?fajt, irányzatot
hibás, talán esztétikát
hibás, bármi egyebet tán
kellene ki cserélni már
hibás, hibás, hibás, hibás.
NI emlékére
dehogynem, az állás a mai napig ugyanúgy megtörténne,
ha lenne aki kiállna, mert azóta is vannak áldozatok
csaksenkisincs aki mellettük kiállna
mert ki lenne itt a bátor, hol annyi a gyáva
mertmégméricskéliavesztenivalóját
akkormegkimitvár????
kinemakarkimenniegyújratemetésre
hiszkeresiahelyétamellékutcákban
hol nincs más, mint a besúgó, megatöltelékember
ki azt hiszi
sunnyogással többremegy, mint aki
vállalja hogy ember és magyar
itt csak parkolópályákat
itt csak többször és több módon felhasználható
parkolópályákat kellene építeni,
mert ebben otthon vagyunk
hol ez a nemzedék kerül arra, hol az,
azután visszatér, vagy marad inkább
ott, ahol
a kallódás nem ismeretlen, a történet ?si –
valakit, valakiket, valamit szám?zni,
a rutin a bejáratott kizárásé, és nem a be-
meg az elfogadásé, vagy elemi jogon megérteni
a másikat
pazarolni ami még nincs is, csak elúsztatni a
lehet?ségeket, mondjuk pár nemzedékre el?re,
ebb?l a sportból már kitenyészett pár
(világ)sztár
hogy mekkora a veszteség, számon tartani fölös,
mondhatni nem kifejezhet? sem így, sem úgy,
mert tökéletes pontossággal kummulálódik a hiány,
és a régi reflex az üresség,
ez legalább alanyi jogon a miénk
ebb?l talán lehetne építeni valamit,
a meg nem kezdett, félbemaradt dolgokból,
az elabortált évekb?l, nappalokból,
hisz csírájában pusztul maga a gondolat
mert valaki mindig van annyira “okos”,
hogy ezt az állapotot el?hívja
Allan Ginsberg tiszteletére
nemzedékem
nemzedékem legjobbjai sokkal csendesebben
tünedeztek el a nagy semmiben
mint ahogy te azt ott megénekelted
vagy csak a szabadság fájdalma (vagy a fájdalom
egyirányú szabadsága) tett harsánnyá
és csitult le, el valami depressziós köhécseléssé
mire ideért?
itt az üvöltés is egészen más
mert valami önkéntelen bels? mozdulat mindig leoltja
a villanyt, miel?tt más a termet elsötétítené
ha meg nem is így történne
régi hagyománnyal ráfogják erre a mostanra unott reflexre
