Bárhol várnak álmok, hercegek vagy bálok, bárhol sírnak érted, kamaszok vagy vének, bárhol szédít Ámor, szó-koncert vagy mámor, bárhol ér a hajnal, könnyekkel vagy dallal, bárhol ülj a parton, én az eget tartom, bármily utat követsz, hozzám hazajöhetsz.
Hát itt vagyok megint – tarisznyásan – hol megállt az id?. Kifestett hegyek. Maszatos arcom az útitársam, s vágyam, hogy egy tölgyfa legyek. Élni kicsit tisztán – másképp – , f?-szemekben harmatokat lesni. És egyenes derékkal, büszkén a [… Tovább]
Fekete István emlékére Ülök a parton és suttog a berek, Hadd legyek újra most nyaraló gyerek, Hadd legyek Tutajos – kacagó álom – , Hadd legyek nyárfa a somogyi tájon, Hadd legyek Kele, most hadd szálljak újra, Vuk-b?rben naivan [… Tovább]
ââ?¬Å¾Az emberek nélkülünk még menni sem tudnának, kötelet kötnek hát a nyakunkba, hogy vezessük ?ket!ââ?¬? (Ezt egy foxibarátom mondta egyszer és ââ?¬â?? milyen igaza volt!) Engedjék meg, hogy a kutyaillemtannak eleget téve már az elején bemutatkozzam – képzeletbeli barátságos mancsnyújtással [… Tovább]